Sajnos a klímaváltozás miatt egyre kevesebb jut nekünk az igazi télből: a fehér karácsony Magyarországon szinte csak álom, de a hegycsúcsokon is egyre magasabban kezdődik a hóréteg, nem beszélve az olvadó gleccserekről. Van azonban reménysugár a mérleg másik oldalán: friss kutatások szerint a hó a jövőben fehérebb lehet az északi féltekén.
Ez azért jó hír, mert a nem szennyezett hóréteg nagyobb arányban veri vissza a napfényt, így lassabban olvad, ezzel pedig valamelyest egyensúlyozza a klímaváltozás hatásait.
De mitől lesz fehérebb a hó? Az amerikai kutatók által a Nature Communications nevű lapban publikált tanulmány szerint azért, mert egyre inkább csökken a világban a koromszennyezés, melynek egy része természetesen a hóban, a hó tetején kötött ki, sötét színe pedig felgyorsította az olvadást. A szennyezés mögött a fosszilis energiahordozók felhasználása áll: a szénerőművek mellett a járművek által kibocsátott káros anyagok között is megtalálhatóak ezek a részecskék.
A kutatók vizsgálataik során megnézték az északi féltekét borító hótakarót 1995 és 2014 között, majd az adatokból két különböző emisszió-forgatókönyvvel kalkulálva felállítottak egy modellt 2015 és 2100 közöttre. Abban a forgatókönyvben, ahol nem fogjuk vissza a fosszilis energiahordozók használatát, egy forróbb világ vár ránk, a hóveszteség pedig 58 százalékos a mai szinthez képest. A pozitívabb előrejelzés azonban azt mutatta, hogy a fosszilis energiahordozók visszafogott használatával a hóveszteség csak 15 százalék.
Ami közös volt a két eredményben, hogy a hó mindkét esetben tisztult, ezzel kalkulálva a rosszabb forgatókönyv eredményei is javulhatnak 50 százalékig. A koromszennyezés csökkenésének oka, hogy a világ járműállománya egyre nagyobb részben válik elektromossá, illetve az, hogy a szénerőműveket is próbálják fenntarthatóbb alternatívákkal kiváltani.