Life Erdős Norbert 2023. 11. 05.

Fotókon a misztikus égi jelenség Magyarország fölött

A sarki fény csodás természeti jelenség, vannak akik soha nem láthatják élőben, de mi magyarok most nagyon szerencsések voltunk.

Néhány hónapja volt, hogy Magyarország égboltján is felvillant a sarki fény. Az ország északi-északnyugati része fölött eléggé vékony volt a felhőzet ahhoz, hogy látható legyen a tiszta égbolt, ennek köszönhetően pedig az északi fény is. Most hétvégén pedig újra megtörtént és csodás fotók készültek a ritka égi jelenségről.

Fotókon a misztikus égi jelenség Magyarország fölött

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországon a februári eset előtt 2005-ben volt látható.

Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországon a februári eset előtt 2005-ben volt látható.

Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ilyenkor a légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.
Formáját az ionizálódott összetevők mozgása határozza meg. A beérkező protonok elektronbefogással hidrogénatomokká alakulnak, így a gerjesztett hidrogénatomokra jellemző színeket bocsátják ki (vörös, kék, ibolya). Ilyenkor a légkör leggyakoribb összetevői az oxigén (vörös, zöld) és a nitrogén (kék, ibolya) színei is láthatók.

Kép(ek) forrása: MTI/Varga György