Ha focit nézünk, akkor a folyamatos, megszakítások nélküli játékot szeretjük látni, nem azt, amikor az egyik csapat például szabálytalanságokkal lassítja a meccset. Korábban már készült egy lista a legtöbbet és legkevesebbet szabálytalankodó klubokról, most azonban a CIES Football Observatory a legfrissebb adatok alapján azt gyűjtötte össze, mely bajnokságok a legélvezetesebbek, illetve a legdurvábbak ebből a szempontból.
A sorrend összeállításánál csak a befújt szabálytalanságok számítanak. Ezt azért fontos kiemelni, mert egyes országok focikultúrájában eltérő megítélésűek lehetnek az incidensek. Európát alapul véve az angol bajnokság, a Premier League bírói mindig is az elnézőbb kategóriába tartoztak, szemben például spanyol vagy olasz kollégáikkal.
Ha az öt nagy európai ligát nézzük, ez meg is látszik: meccsenként 25,65 szabálytalansággal a La Liga a vezető, mögötte a francia Ligue 1-nel (24,9), az olasz Serie A-val (23,93), a német Bundesligával (23,08) és a Premier League-gel (22,12).
Európa legdurvább meccseiért a szerb bajnokikat érdemes látogatni-nézni: közel 30 szabálytalanság történik meccsenként, mellyel a vizsgált első osztályú nemzeti bajnokságok közül abszolút listavezetők is – vagy sereghajtók, nézőpont kérdése. Náluk csak a brazil másodosztályban rosszabb a helyzet (30,34).
Az élmezőnyben ott van még a görög és a kazah liga, a portugál másodosztály és a brazil élmezőny is. Magyarország a világszerte vizsgált 71 liga közül a 14. legszabálytalanabb, Európában pedig a 9.
Piros lapot csak minden ötödik meccsen osztanak. A sok megszakítás itthon meccsenként általában 8 perc 1 másodperc hosszabbítást eredményez a két félidő végén együttesen, ez átlagosnak mondható adat.
A legtisztább, legsportszerűbb meccseket a hollandok játsszák: az Eredivisie mérkőzésein nem egészen húsz alkalommal kell csak sípért nyúlnia a játékvezetőknek, és a sárga lapok is csak 3-szor villannak meccsenként. Viszonylag szabályosan fociznak még a norvég és az izraeli bajnokikon is, és megjelennek a lista elején a skót és angol bajnokságok különböző szintjei is – ám ahogy azt már említettük, itt képbe jöhet a bírók tűréshatára is.