Hajlamosak vagyunk a sörre bűnös élvezetként tekinteni – talán súlygyarapodás és az azzal járó sörhas miatt – de ha mértékkel fogyasztjuk, egy korsó sör jótékony hatásai messze túlmutatnak azon, hogy egy stresszes nap után segít ellazulni.
De mit jelent az, hogy mértékkel? Egy korábbi kutatás szerint a mérsékelt alkoholfogyasztást nők esetében napi egy, férfiak esetében napi két pohár – pontosabban egység, azaz üveg sör, pohárnyi bor vagy egy “feles” rövid – alkoholos italt jelent. És az sem véletlen, hogy amikor bontasz egy sört, azt mondják “egészségedre”. Most a tudomány segítségével be is bizonyítjuk, hogy miért tesz jót nekünk a sör.
Számos szakértő egyetért abban, hogy a sör inkább étel, mint ital – nem véletlenül emlegetjük folyékony kenyérként is. Aki ivott már valaha például frissen csapolt Guinnesst, pontosan tudja, mire gondolok. Természetesen arra nem árt figyelni, hogy mennyi kalóriát viszünk be egy-egy korsóval, de a sör több hasznos tápanyagot tartalmaz. Egy tanulmány szerint a sör antioxidáns-tartalma megegyezik a boréval, de a specifikus antioxidánsok eltérőek, mivel a sör előállításához használt árpa és komló más flavonoidokat tartalmaz, mint a szőlő.
Charlie Bamforth, a Davisi Kaliforniai Egyetem professzora azt állítja, hogy a sör a B-vitaminok, a foszfor, a folsav és a niacin tekintetében felülmúlja a bort. A sör emellett jelentős mennyiségű fehérjét és némi rostot is tartalmaz, melyek az izomzatnak és emésztésnek is jót tesznek. Továbbá a sör egyike azon kevés emberi tápláléknak, amelyre szilíciumforrásként tekinthetünk, ezzel pedig segít a csontritkulás megelőzésében. Bamforth előzetes kutatásai arra is utalnak, hogy egyes sörfajták prebiotikumokat tartalmaznak, amelyek táplálják a bélrendszerünkben lévő hasznos baktériumokat.
Egy európai, kimondottan diabétesszel foglalkozó szaklapban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik hetente 3-4 alkalommal isznak sört, kisebb valószínűséggel alakul ki cukorbetegség, mint azoknál, akik soha nem isznak. A hetente egy-hat sör közötti mennyiséget fogyasztóknál – a sört egyáltalán nem ivókkal ellentétben – 21 százalékkal alacsonyabb volt a cukorbetegség kockázata.
A szív kapcsán általában a vörösbort emlegetik, de nem árt tudni, hogy a sör is barátja egyik legfontosabb szervünknek. Egy 2016-ban publikált tanulmány 80 ezer résztvevőt vizsgált hat éven át, és megállapították, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztóknál csökkent a leglassabban a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), vagyis a “jó” koleszterin szintje – és ennek következtében mérséklődött a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is. A kutatás azt is kimutatta, hogy a már szívrohamot átélt férfiak közül a mérsékelt sörivók 42 százalékkal kisebb valószínűséggel haltak meg szívbetegségben.
A Journal of Biomedicine and Biotechnology című folyóiratban megjelent szakvélemény szerint a sör megakadályozhatja, hogy a baktériumok megtelepedjenek a fogainkon és ott szaporodjanak. A kutatók a különböző sörök hatását vizsgálták a biofilmet képző, fogszuvasodást és ínybetegséget elősegítő baktériumokon, és megállapították, hogy még a leggyengébb sör is gátolta a baktériumok elszaporodását. Sőt, az is kiderült, hogy a sör az egyik legjobb kivonat a baktériumok közötti “kommunikáció” megakadályozására, mert lassítja szaporodásukat. A jó öreg Guinness volt az a sör, amelyik a leghatékonyabb védelmet nyújtotta a fogak számára.
Persze mindezt csak mértékkel és felelőségteljesen! Ha makonyarészegre iszod magad, az már egyáltalán nem tesz jót szervezetednek, sőt…