Ha az ember New Yorkra gondol, a legkevésbé a naplementék jutnak eszébe a Nagy Almáról, pedig abból is tud látványosat nyújtani a metropolisz. Bizonyos napokon egészen különleges napkeltéket és napnyugtákat is el lehet kapni, olyanokat, melyek egyenesen képeslapra kívánkoznak.
A Manhattanhenge néven is emlegetett jelenség alapvetően egyáltalán nem különös. A Nap ugyebár a nappalok hosszabbodásakor és rövidülésekor is napról napra egy kicsit más helyen kel és nyugszik, ebből adódóan pedig minden négyzetrácsos utcaelrendezésű településen látni olyat, hogy az utca végén kel vagy fekszik a nap.
Ami azonban a manhattani jelenséget különlegessé teszi, hogy az utcákat magas épületek, felhőkarcolók szegélyezik. Az ezek közé “beeső”, vagy a köztük felkelő nap egészen másképp világítja be a várost, a fotósok nagy örömére.
A különös látvánnyal még sok városlakó sincs tisztában, a turisták meg pláne nem, de aki május 29. és június 13. között utazik az Egyesült Államok legnagyobb városába, az láthatja a napot a 14., a 23., a 34., a 42. és az 57. utcák felett és épületei között.
A leglátványosabb Manhattanhenge-élményben akkor lehet része az embernek, amikor a napkorong pont a horizont felett, vagy csak félig látszik a lenyugvás előtt. A világhírű csillagász, Neil deGrasse Tyson számításai szerint ezekre május 28-29-én, illetve július 12-13-án helyi idő szerint negyed 9 után pár perccel kerül sor.