A világ fizikusainak egy csoportja serényen dolgozik azon immár több, mint 70 éve, hogy megvalósítható legyen a fúziós energiatermelés. A dolog pont úgy nézne ki, mint a Napban, mely az atommagok egyesülésekor létrejövő energiatöbblet miatt világít és bocsát ki hőt. Ha ez kicsiben összejönne a Földön is, komoly változás jöhetne a bolygó energiaellátásában: minden tekintetben tiszta, káros melléktermékektől mentes energiát kapnánk, ám egyelőre csak kísérletek zajlanak.
Ezek a kísérletek azonban nem feltétlenül eredménytelenek, mint ahogy azt egy friss dél-koreai példa is mutatja. A Korea Superconducting Tokamak Advanced Research (KSTAR) kísérleti fúziós reaktora nemrég megdöntötte a 2021-es üzemelési rekordot (31 másodperc), amikor
Ez idő alatt 100 millió Celsius-fokra hevült a tudósok bejelentése szerint. Épp ez, vagyis a hőmérséklet jelenti a legnagyobb problémát a megvalósíthatóság útján. A Nap ugyanis “csak” 15 millió Celsius-fokos, viszont kb. 340 milliárdszor nagyobb benne a nyomás, mint a földi tengerszinti légnyomás. Ekkora nyomást jelenlegi tudásunk szerint bolygónkon lehetetlen bármilyen módon előállítani, épp ezért marad a fúzióban részt vevő anyag, a plazma felmelegítése irdatlan hőmérsékletekre.
Valaminek azonban ki is kell bírnia a 100 millió Celsius-fokokat. A mostani hosszabb üzemidő okaként is egy reaktor-átalakítást jelöltek meg, kiemelve a jobb hőelvezetést.
A KSTAR-nál dolgozó tudósok következő nagy célja az, hogy a reaktor 2026-ban 100 millió Celsius-fokon már 300 másodpercig, azaz 5 percig üzemeljen.