Idén huszadik alkalommal készült már el a QS World University Rankings, mely a világ 104 országának 1500 felsőoktatási intézményét rangsorolja komplex szempontrendszer szerint. A sorrend alapját 17,5 millió tudományos publikáció, valamint 240 ezer oktató és dolgozó véleménye is adja, de a független szervezet számos, az évek alatt változó vagy épp aktualizálódó egyéb mérőszámot is alkalmaz.
Az idei évre például három új szempont hozzáadásával finomítottak a sorrenden: beleszámít már az eredményekbe az egyetemekről kikerülő diplomások foglalkoztatási aránya, a részvétel a nemzetközi kutatásokban, valamint a fenntarthatóság is.
Mindent egybevéve az élen az MIT, vagyis a Massachusettsi Műszaki Egyetem végzett. A dobogóra két híres angol iskola, a Cambridge-i és az Oxfordi Egyetem fértek fel. Az Egyesült Államokbeli Cambridge városában található Harvard a negyedik lett, ötödikként pedig a Stanford Egyetem végzett a rangsorban.
| A legjobb egyetemek 2024-es rangsora | |
| 1. | MIT |
| 2. | Cambridge-i Egyetem |
| 3. | Oxfordi Egyetem |
| 4. | Harvard |
| 5. | Stanford |
| 6. | Imperial College London |
| 7. | ETH Zürich |
| 8. | Szingapúri Nemzeti Egyetem |
| 9. | UCL (London) |
| 10. | Kaliforniai Egyetem (Berkeley) |
A listán magyar egyetemek is szerepelnek. Besorolásuk ugyan nem olyan egzakt, mint a világ topiskoláié, de egyértelműen különbséget lehet köztük tenni. A hazai felsőoktatási intézmények közül magasan kiemelkedik a Szegedi Tudományegyetem a 601-610. helyezésével. A magyar dobogó ezüstérmese a Debreceni Egyetem (671-680. hely), míg a bronz az Eötvös Loránd Tudományegyetemé (701-710. hely).

Az SZTE épülete Szegeden, a Dugonics téren
A listán szerepel még a BME (741-750. hely), a Pécsi Tudományegyetem (801-850. hely), a Corvinus (1001-1200. hely), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200. hely), a győri Széchenyi István Egyetem (1001-1200. hely), a Miskolci Egyetem (1201-1400. hely), a Pannon Egyetem (1201-1400. hely) és az Óbudai Egyetem (1201-1400. hely).