2046-ig nem lesz olyan egünk, mint most vasárnap

Ha meteorrajokról beszélünk, mindenkinek az augusztusi Perseidák jutnak eszébe, pedig az év során többször is megfigyelhetünk hullócsillagokat. Erre remek alkalom most vasárnap hajnalban nyílik a Svábhegyi Csillagvizsgáló tájékoztatása szerint, ugyanis

Az Éta Aquaridák csillaghullás idején megfigyelhető meteorok a sebességükről ismertek, ugyanis igen nagy, hozzávetőlegesen 66 km/másodperces sebességgel érkeznek, és hirtelen fékeződnek le a Föld légkörébe érve. Idén a raj vasárnap hajnalban éri el maximumát. Az átlagos, óránként 25 meteor helyett most akár óránként 60 hullócsillagban is gyönyörködhetünk a szakértők szerint, akik kiemelik, hogy ehhez hasonló valószínűleg nem lesz 2046-ig.

2020-as fotó az Éta Aquaridákról

Az észlelést megkönnyíti, hogy ekkor a Hold újhold körüli fázisban lesz, a holdsarló még a 6 százalékot sem éri el. Így a leggazdagabb hullás hajnali 3 és 4 óra között várható, amikor már a radiánspont is a horizont felett lesz. Mint írták, érdemes kelet felé nézni az égbolton, és jó horizontú, sötét, vidéki helyen gyönyörködni a májusi hullócsillagesőben. Ha vasárnap hajnalban nem lenne derült, akkor sem kell csüggednünk, mert az Éta Aquaridák maximuma elnyújtott, így előtte és utána egy-két nappal is dús hullócsillagzáport láthatunk a hajnali órákban.

Az Éta Aquaridák az év negyedik legintenzívebb meteorzápora, amely minden év május elején éri el csúcspontját. A meteorraj szülőobjektuma a Halley-üstökös, mely legutóbb 1986-ban járt földközelben, legközelebb pedig 2061-ben tér vissza. A Föld pályája évente kétszer is metszi az üstökös pályáját, ami két hullócsillagzáport is létrehoz. Az intenzívebb raj a leszálló csomó mentén kialakult májusi Éta Aquaridák, a másik pedig a felszálló csomó mentén létrejövő, azonban csak harmadakkora aktivitású, október végi Orionidák – áll a közleményben.