Life Kovács Miklós 2024. 07. 15.

Mai napig rejtély ez a hirtelen fájdalom futáskor

Mindannyian átéltük már – épp kezdünk belelendülni a futásba, vagy sietünk, hogy elérjük a vonatot, amikor hirtelen éles fájdalom nyilall az oldalunkba...

Az oldaltáji szúrás – orvosi nevén  ETAP (exercise-related transient abdominal pain, vagyis testgyakorláshoz kapcsolódó átmeneti hasi fájdalom) – bosszantó és kellemetlen, bár orvosilag nem súlyos. De mi okozza ezt a fájdalmat?

Pontos okát még nem ismerjük, és több elmélet is létezik arról, honnan eredhet ez a fájdalmas jelenség. Rázkódás, rossz légzés, túl sok étel, túl sok ital, vérellátási problémák a túl soktól a túl kevésig, rengeteg megfejtés akad, de mi most csak a tudományos eredményeket nézzük át, amelyeknek van némi evidenciája is.

Hosszú ideig uralkodó nézet volt egy 1941-ben először felvetett elmélet. Tudósok és sportorvosok úgy vélték, hogy az oldaltáji szúrást a rekeszizom elégtelen vérellátása okozza. Ez a nagy izom a bordák alatt helyezkedik el, és a légzést segíti. A vérellátás hiánya fájdalmas görcsöt vagy izomfeszülést okozhat. Ez az elmélet azon alapult, hogy testmozgás közben a vér elterelődik a rekeszizomtól a végtagok izmaihoz.

Azonban “ez az elképzelés vesztett népszerűségéből, mert a rekeszizom is keményebben dolgozik edzés közben, ami inkább odairányítaná a vért, nem pedig elterelné onnan,” mondta Andrew Lavender, a Federation University (Ausztrália) sport- és edzéstudományi vezető oktatója a Live Science-nek adott válaszában.

Egy másik elmélet szerint az “állandó rázkódás”, amit a test olyan tevékenységek során szenved el, mint a futás, megterheli a hasi szerveket a rekeszizomhoz rögzítő szalagokat. Ez az elmélet talán magyarázatot ad arra, miért szenvednek gyakran a futók ilyen szúrástól, de nem magyarázza meg, miért fordulhat elő úszás, evezés vagy kerékpározás közben is.

A mozgás hiánya sem lehet az oka, hiszen profi sportolóknál is gyakori ez a jelenség. 

Jelenleg azonban a legszélesebb körben elfogadott elmélet a hashártyát jelöli meg a fájdalom valószínű forrásaként. A hashártya egy vér- és nyirokerekkel sűrűn átszőtt két rétegű szövet, mely egyrészt a hasfal belső felületén hoz létre bélést, másrészt a hasüregben elhelyezkedő szerveket is bevonja.

Egy 2000-ben a Medicine & Science in Sports & Exercise folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók azt írják, hogy az oldaltáji szúrás legvalószínűbb oka az, hogy a hashártya belső és külső rétege testmozgás közben összedörzsölődik, irritációt okozva. A kutatók erre a következtetésre jutottak, miután több mint 900 rendszeres sportoló ETAP-tapasztalatait elemezték, és összehasonlították leírásaikat az oldaltáji szúrás keletkezésének elméleteivel.

Manapság úgy gondolják, hogy a hashártya irritációja okozza azt a fájdalmat, amit oldaltáji szúrásnak nevezünk. Ezt az elméletet alátámasztja az a tény, hogy az oldaltáji szúrás valószínűbb, ha közvetlenül testmozgás előtt eszünk vagy iszunk. Amikor a gyomor tele van, nyomást gyakorol a hashártyára,  ezzel közelebb kényszerítve a két különálló réteget egymáshoz, növelve a közöttük lévő súrlódást, írták a 2000-es tanulmány szerzői.

Egy 2004-ben, az International Journal of Sport Nutrition and Exercise Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány azt is kimutatta, hogy a gyümölcslevek és a magas cukortartalmú sportitalok sokkal nagyobb valószínűséggel okoznak szúrást, mint a víz vagy a folyadék hiánya. Ez azért lehet, mert az ilyen “hipertóniás” italok vizet vonnak el a hashártya sejtjeiből, ami nagyobb súrlódáshoz vezet, vagy azért, mert ezek az italok tovább maradnak a bélrendszerben, mint a víz, nyomást gyakorolva a hashártyára.

Mindezek figyelembevételével az edzés előtti étkezés mennyiségére és időzítésére való odafigyelés segíthet megelőzni az oldaltáji szúrást, mondta a már említett Lavender.

Fontos megjegyezni, hogy a tipikus oldaltáji szúrás olyan fájdalom a has egyik oldalán, amely testmozgással jelentkezik, és pihenéskor elmúlik. Ha tartós fájdalmat érzünk a mellkasban vagy a hasban, a szakértők azt javasolják, hogy forduljunk orvoshoz, mert ez komolyabb probléma jele is lehet.

Kép(ek) forrása: PeopleImages/Getty Images