Kutatás: tovább él, aki bringával megy dolgozni
Manapság talán már senki nem kérdőjelezi meg, hogy rendszeres testmozgás nélkül nem lehetünk hosszú távon egészségesek. Kérdőjelek azért maradtak még a témában: leginkább abban van bizonytalanság, hogy meghatározható-e, mennyivel javíthatjuk egészségi állapotunk.
Ezzel kapcsolatban folyamatosan zajlanak is a kutatások, ám az eredményekből ritkán lehet általános konklúziót levonni. Az ilyen tanulmányok mindig tartalmaznak olyan változókat, melyek miatt nem feltétlenül alkalmazhatóak mindenkire. Ebből a szempontból azonban kivételt jelenthet egy nemrég közzétett brit eredménysor, melyben 83 ezer, a szigetországban élő 16-74 éves ember adatait elemezték közel két évtizedre visszamenőleg.
A megkérdezettek egy felmérés során adták még meg, hogy milyen közlekedési módot vesznek igénybe, amikor munkába vagy iskolába járnak. Ez a 83 ezer fő már elég széles réteget jelent, hogy kiküszöbölje az egyéb hatásokat, pl. a szennyezettebb városi levegő egészségkárosító hatását vagy az egyéb anomáliákat.
A munkába járási adatokat a szakemberek összefésülték mindenféle kórházi adatokkal, a halálozások okaival, de még a közlekedési baleseteket listázó adatbázisokkal is. Mindebből az jött ki, hogy
emellett 10 százalékkal kisebb eséllyel kerültek kórházba azok, akik bringáztak a munkába. A kórházi ellátást igénylő szívpanaszosok száma is 24 százalékkal alacsonyabb volt a kerékpárosoknál.
A gyaloglás is remek fegyvernek bizonyult az egészségmegőrzésben: azok, akik így mentek iskolába vagy munkába, 51 százalékkal csökkentették a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát, valamint jóval kevesebbszer kellett nekik felírni szív- és mentális panaszok kezelésére való gyógyszereket.
A tanulmányt jegyző szerzők szerint ezek az eredmények közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak az aktív ingázás egészségügyi előnyeire, ráadásul ezeket alkalmazva még a karbonlábnyom is csökkenthető.
Írd be a keresett kifejezést