Így tesz beteggé a stressz, ha nem vigyázol

A stressz elméletének megalapozója, Selye János komoly kutatásokat végzett annak érdekében, hogy kiderítse, milyen hatásokkal jár, ha valaki hosszan és tartósan kénytelen elszenvedni a stresszt. Az osztrák-magyar származású tudós kutatásai során patkányokon végzett különféle kísérleteket, amelyekben az állatokat különböző idegi és fizikai stresszhelyzeteknek tette ki. Vizsgálataival arra kereste a választ, hogy az egyes létfontosságú belső szervekre milyen hatással lehet a hosszasan fennálló stressz.

Az eredmények alapján hamar megállapította, hogy szinte minden fontosabb szerv, így a szív, a vesék és a tápcsatorna is károsodott a stressz következtében. A károsodásokat ugyan egy darabig kezelni lehetett, de egy idő múlva visszafordíthatatlanná váltak, és a patkányok halálához vezettek.

Betegségek melegágya

A hosszú távú stressz számos megbetegedéshez vezethet, mivel természetéből adódóan alapvetően gyengíti az immunrendszert. Ennek következtében csökken a szervezet ellenállóképessége a baktériumokkal és a vírusokkal szemben. Végeredményben akár magas vérnyomást, szívinfarktust, ideggyulladást vagy érrendszeri megbetegedéseket okozhat. Emellett pedig a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) kialakulásának a kockázata is megnő, igaz, ez általában a valamilyen traumát elszenvedő egyéneken alakul ki.

A PTSD nehezen kezelhető, évekig elhúzódó betegség, amelynek főbb tünetei közé tartozik a szorongás, a tartós rossz hangulat, a levertség, az apátia, az ingerlékenység, valamint az alvászavar. A tünetek hátterében a stresszhormonok és az adrenalin szintjének emelkedése áll. A PTSD hatására a szervezet biológiai öregedésének folyamata is felgyorsul, ezért a ráncok kialakulása is hamarabb bekövetkezhet.

Riasztó eredmények

A legújabb kori kutatások még drámaibb képet festenek a stresszről. Eszerint a stressz hozzájárulhat az agy károsodásához is. Szervezetünk a stressz hatására stresszhormonokat, így például kortizolt termel. Ez a neurotranszmitter pedig glutamátot halmoz fel, ami a szabad gyökök termeléséhez vezet. Ezek a független oxigénmolekulák úgy támadják az agysejteket, ahogyan az oxigén a fémeket, aminek következtében rozsdásodás lép fel.

A szabad gyökök lyukakat fúrnak az agysejt falába, ami szétszakad, és így az agysejt elpusztul. Tény, hogy minden nap veszítünk agysejteket, de minden nap egy új lehetőség arra, hogy újakat teremtsünk. A magas kortizolszint viszont megakadályozza az agysejtek egészséges fenntartásához szükséges fehérjék (BDNF) képződését, melyeket az „agy műtrágyájaként” is emlegetnek. A BDNF csökkent szintje összefüggésbe hozható olyan agyi állapotokkal, mint a depresszió, az OCD (kényszerbetegség), a skizofrénia, a demencia és az Alzheimer-kór.

A krónikus stressz emellett csökkenti a neurotranszmitterek szintjét, különösen a szerotonin- és a dopaminszintet. A szerotonin az úgynevezett boldogságmolekula. Hatalmas szerepet játszik abban, hogy milyen a hangulatod, hogyan tanulsz, alszol vagy étkezel. Magyarán, szinte biztos, hogy tartós stressz esetén reménytelenül boldogtalannak fogod érezni magad.

Fontos a korai felismerés

A krónikus stressz testi és mentális következményei rendkívül súlyosak lehetnek. Sokszor orvosi vagy pszichiátriai beavatkozásra van szükség, mert a betegek nem tudják magukat „csak úgy” meggyógyítani. Éppen ezért fontos időben felismerni a stressz tüneteit, hogy elkerülhessük a súlyosabb testi-lelki következményeket.

HIRDETÉS

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!