Létezik az időutazók szigete, ahol eltűnt egy nap

Kiribati szigetcsoportja a Csendes-óceán közepén helyezkedik el, félúton Hawaii és Ausztrália között. Az ország 33 korallszigetből áll, amelyek három fő szigetcsoportba rendeződnek: a Gilbert-szigetek, a Phoenix-szigetek és a Line-szigetek. A lakosság túlnyomó többsége őslakos mikronéziai származású, akik őrzik hagyományos kultúrájukat és nyelvüket.

Ez a hatalmas terület az egyenlítő mentén húzódik, kelet-nyugati irányban több mint 3800 kilométert ível át, miközben szárazföldi területe mindössze 811 négyzetkilométer. A szigetcsoport különlegessége, hogy az egyetlen olyan ország a világon, amely a Föld mind a négy féltekére kiterjed. A 180. hosszúsági fok, amely a keleti és nyugati féltekét választja el, átszeli Kiribati területét, míg az egyenlítő, amely az északi és déli féltekét határolja, a szigetcsoport déli részén fut keresztül. 

Kitöröltek egy napot a naptárból

Földrajzi érdekesség ez, ami nem befolyásolja a mindennapokat, ám a helynek van még egy különleges vonása, ami viszont meghatározta a helyiek életét. Helyzetéből adódóan ez az ország van legmesszebb az alapnak tekinthető greenwichi időzónától, vagyis a dátumválasztó vonal mellett fekszik. Ám mivel Kiribati szigetei elég nagy területen szóródtak szét, a különböző szigetek régen két időzónába estek.

A szigetek javát atollok adják. Az atoll egy korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú sziget vagy szigetcsoport. A korallzátonygyűrű a tengeri vulkánok körül keletkezik. (Fotó: Gratzer/LightRocket via Getty Images)

Az ország nyugati területei 24 órával előrébb jártak a keleti területeknél, ennek következtében a két terület között csak a hét 4 napján volt lehetséges a hivatalos ügyek intézése és a kereskedelem. Ezért 1995. január 1-jére Kiribati törvénnyel helyezte odébb a dátumválasztó vonalat a Line-szigetcsoporttól kb. 2000 km-re keletre (a 150° hosszúsági fokon is túl), hogy az országot a továbbiakban ne ossza ketté.

A döntés miatt a területeknek fel kellett zárkózni az új időszámításhoz: legjelentősebb szigetük, Tarawa lakosainak egy napját egyszerűen kitörölték a naptárból. Ez az átugrott nap 1994. december 31. lett, vagyis a sziget lakói (nagyjából 50 ezer  ember) kihagyták a Szilvesztert, és azonnal a következő évre ugrottak. 

A klímaváltozás kihívás elé állítja a sziget vezetését. (Fotó: Jonas Gratzer/LightRocket via Getty Images)

Bizonytalan jövő

“Az Ausztrál Óceániai és Meteorológiai Szervezet szerint Mikronézia és Polinézia 5 méternél alacsonyabb szigetei 2100-ra teljesen eltűnhetnek, a legtöbb előrejelzés (szcenárió) azt mutatja, hogy 0,5-1,2 méter közötti emelkedés várható Polinézia és Mikronézia óceáni vizeiben” – olvasható a Klímapolitikai Intézet honlapján. Ez pedig komoly probléma a különleges szigetcsoport jövőjére nézve, hiszen a szigetek átlagos tengerszint feletti magassága alig éri el a két métert.

Life

Új szigetet adott a természet Japánnak

Japán alatt állandóan háborog a Föld, ám a pusztítás mellett alkotni is képesek ezek az elementáris erők, most egy új szigettel bővült az ország területe,…

Ennek a fenyegetettségnek is betudható, hogy Kiribati nemzetközi színtéren is aktív szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben és az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődés céljainak hatékony végrehajtásában. A kockázatokkal teli jövőre több programmal is készülnek, a kieső élelmiszer-termelést a Fidzsi-szigeteken vásárolt földeken pótolnák, külföldi tőke bevonásával pedig a lagúnából kikotort töltőanyagokból pótolnák a szárazföld elöntött részeit, és modern talajvisszanyerési technikákat vetnének be.