Orvosi vészhelyzetben a gyorsaság elsődleges fontosságú, minél hamarabb jut a sérült szakszerű ellátáshoz, annál nagyobbak a túlélési esélyei. Ez azonban sokszor fizikailag lehetetlen, hosszú az út a mentés helyétől a kórházig.
Az egészségügyi szakemberek gyakran hivatkoznak az “arany órára” mint a traumás sérülést követő kulcsfontosságú időszakra. Bár nem szigorúan egyórás időintervallumról van szó, az általános elv az, hogy minél gyorsabban történik az orvosi beavatkozás, annál jobb.
Egy széles körben használt gyógyszer új szerepben segíthet elnyújtani ezt az időszakot, a szer alkalmas egyfajta hibernációszerű állapot előidézésére, amely lassítja a szervkárosodást és életeket menthet azáltal, hogy több időt ad a kórházba jutáshoz.
A Harvard Wyss Intézet ACS Nano folyóiratban megjelent új tanulmányában a szakértők a NeMoCad (Network model for causality-aware discovery) algoritmust használták az anabiózist előidézni képes vegyületek előrejelzésére.
Ezzel sikerült azonosítani a donepezil vagy DNP nevű vegyületet, amivel beteget “biosztázisba” helyezhetik, hogy lelassítsák az anyagcseréjét és megelőzzék a maradandó szervkárosodást. A példát az állatvilág adta, egyes állatok természetes úton kerülnek ilyen hibernációszerű torporállapotba, ennek során derült fény a donepezil szerepére, amelyet jelenleg Alzheimer-kór kezelésére használnak.
“Érdekes módon a DNP klinikai túladagolása Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél álmossággal és csökkent szívritmussal járt – ezek torporszerű tünetek”, mondta María Plaza Oliver, a tanulmány első szerzője. “Ez azonban tudomásunk szerint az első olyan tanulmány, amely arra összpontosít, hogy ezeket a hatásokat fő klinikai válaszként használja ki, és nem mellékhatásként.”
A csapat a DNP lehetséges torporkiváltó hatásait ebihalakon tesztelte.
A szer működött, csökkentett három olyan biológiai tényezőt, amely torporra utal: az oxigénfogyasztást, a szívritmust és az úszómozgást. Emellett akadt mellékhatása is, a toxicitás és a szövetekben való felhalmozódás, aminek megszüntetésre már vannak ötleteik a kutatóknak.
Az eredmények érdekesek, de természetesen az ebihalak messze vannak az emberektől. További tesztelésre lesz szükség annak pontos meghatározására, hogyan idézi elő a vegyület a torporállapotot, de jó jel, hogy a szer már forgalomban van, a DNP-t közel 30 éve használják a klinikai gyakorlatban.
A kutatók úgy vélik, hogy a donepezil kapszulázott változatát gyorsan ki lehetne fejleszteni, és nagy mennyiségben elő lehetne állítani klinikai felhasználásra. Ez a felfedezés fontos lépés lehet a súlyos sérülések és betegségek után a betegek életének megmentésére fordítható idő meghosszabbításában.