A legtöbb ember reggeli fürdőszobai rutinjából nem marad ki, hogy illatosítsa magát. Ilyenkor előkerülnek a parfümök, stiftek és a dezodorok is. Utóbbiakról azonban most aggasztó dolgot közölt az EPFL, a svájci Lausanne-ban található műszaki egyetem.
Kutatóik népszerű fürdőszobai termékeket vizsgáltak. Kitértek arra, hogy a palackból kifújt anyagok hogyan viselkednek zárt térben, milyen reakcióba lépnek egymással, illetve a levegő részecskéivel. Mint kiderült, egy-egy ilyen fújáskor több mint 200 különféle illékony szerves vegyület is a levegőbe kerülhet. Ezek többsége ártalmatlan az emberre nézve, ám vannak olyan kemikáliák, melyek hamar reakcióba lépnek más anyagokkal.
A gondot a levegőben lévő ózon fokozta. A három oxigénatomból álló molekula harmadik, instabil atomja volt a ludas a legtöbb esetben, mely könnyen reakcióba lép a levegőbe permetezett anyagokkal. Mint a kutatók írják, gyakorlatilag szmog képződött a legtöbb esetben, amikor ózonnal (O3) dúsították a levegőt. Az ózon jelenléte a mi szintünkön egyébként nem olyan ritka, mint gondolnánk: nyomtatók, fénymásolók és ironikus módon légtisztítók is bocsátanak ki ózont, utóbbiak pont azzal a céllal, hogy a reaktív atom kötést alkosson a levegőben található szennyező anyaggsal.
A kutatók leírták, jelenleg még nem teljesen tudjuk, milyen gondokat is okozhatnak ezek a szennyező anyagok. Talán károsabbak, mint gondolnánk, ám szerencsére volt jó híre is a svájciaknak. Ugyan az aeroszolos dezodor, a kézkrém, a parfüm és a fújható száraz sampon használata beltéri légszennyezéshez vezetett, a golyós dezodor biztonságosnak bizonyult.
Nem most először hallunk erről: az annak idején, az 1970-es, ’80-as években a különböző aeroszolokban, köztük a dezodorokban nyakló nélkül alkalmazott fluorkarbonokkal (CFC-gázok) sikerült a bolygónkat a kozmikus sugárzástól és a Nap káros sugaraitól védő ózonréteget “kilyukasztani” az Antarktisz felett, ám a ’90-es évektől világszerte sorra életbe léptetett tilalmaknak köszönhetően ez a 21. század során lassan “begyógyult”.