
A 20. század sporttörténetének legendás bokszmeccsein számtalan fénykép készült, akkoriban már profi fotósok pörgették egymás után a filmeket, hogy elkapják a legjobb pillanatokat. Felkészült szakemberekként tudták, hogy kell bánni a fénnyel, mekkora záridő, rekesz kell a tökéletes képhez. Itt van például Dirck Halstead fotója, melyet Muhammad Ali és Leon Spinks mérkőzésén készített az utóbbi ökölvívóról 1978. szeptember 15-én. A helyszín New Orleans, a Superdome csarnok, a fotónak pedig különleges hangulatot ad a fülledt, kékes derengés.
Leon Sprinks miután 1978-ban a második visszavágó meccsen elvesztette a frissen elnyert világbajnoki övet Muhammed Alival szemben. (Fotó: Dirck Halstead/Liaison)
Vajon egy speciális filmet használva érte el a hatást, vagy valamilyen szűrőt rakott a lencsére? A Petapixel.com fotós oldal szerint egyik sem, a régi, csarnokokban készült sportfotók kék árnyalatú ködje jóval prózaibb okból van jelen.
Akkoriban még megengedett és nagyon elterjedt is volt a dohányzás, szinte mindenki pöfékelt, és senkit sem érdekelt, hogy zárt térben terjed a bagószag. Egy ilyen arénában pedig összegyűlt a füst, ami az erős reflektorok, a megvilágítás fényénél ezt a különös hatást adta. Természetesen nem mindig, minden meccsen volt azonos a füst mennyisége, ezért vannak fotók, ahol alig látszik, de a bokszmeccseken, NBA-mérkőzéseken tetten érhető.
Muhammad Ali rajongói körében 1974-ben Venezuelában. 1974. (Fotó: UPI/Bettmann Archive/Getty Images)
Főleg az alsóbb nézetből készült fotókon látszik, ahol maguk a fényforrások is ott vannak a képen. Régen ott volt a kékes-fekete homály, ha pedig megnézünk egy modern korban készült fotót, mondjuk Erdei Zsolt félnehézsúlyú és cirkálósúlyú profi ökölvívó világbajnok meccséről, akkor látjuk, hogy tökéletesen fekete a háttér, füstnek nyoma sincs.
Erdei Zsolt épp az olasz Giacobbe Fragomeni ellen indít támadást a WBC világbajnoki mérkőzésen, Németországban, 2009-ben. A levegő láthatóan tiszta. (Fotó: Martin Rose/Bongarts/Getty Images)
Ez pedig jó dolog. A fotók hangulata talán más, de a közönségben ülőknek mindenképp jót tesz, hogy nem kell egészségre káros anyagokat a szervezetükbe juttatni minden levegővétellel, ha akarják, ha nem.
A dohányzás napjainkban az alkohol után a második legveszélyesebb, halálos áldozatokat követelő legális élvezeti szer (az áldozatok száma Magyarországon évente 28 ezer). A cigarettásdobozokon feltüntetett vegyi anyagok csak töredékét jelentik annak, ami valójában a dohányosok szervezetébe jut. Körülbelül 4000 különböző vegyület található ugyanis a cigarettában, amelyeknek csak egyike a függőség kialakulásáért felelős drog, a nikotin.
A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, valamint a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, a hasnyálmirigy-rák), az impotencia, valamint az alulfejlett baba kialakulásának jelentős kockázati tényezője.