Life Kovács Miklós 2024. 12. 16.

Így lehet káros a mikrózás, de könnyű tenni ellene

Az év végére befutott egy fontos tudományos felfedezés, amiből kiderült, hogy a mikrohullámú sütő belsejében is vígan élnek szívós mikroorganizmusok.

Tele vannak a tudományos hírek a mikrobiommal. A mikroorganizmusok hasznos csoportjai, a gombák, baktériumok, egyéb mikrobióták összessége, amelyek velünk, bennünk, rajtunk élnek, táplálnak, védenek, valamint időnként kihasználnak minket. Ma már a beleink egészégével ugyanúgy összefüggésbe hozzák, őket mint a lelki problémákkal. 

Most pedig úgy tűnik, még a mikrohullámú sütőnknek is van saját mikrobiomja. 

Ez pedig fontos felfedezés, hiszen az 1940-es években felfedezett találmány a férfiak egyik legjobb barátja. Nincs még egy konyhai eszköz, ami hamarabb és gyorsabban tudna éhséget enyhítő meleg ételt az asztalunkra tenni, a pattogatott kukoricáról már nem is beszélve. 

A véletlen szülte

A mikró feltalálója Percy Spencer amerikai mérnök volt, aki 1946-ban egy radaralkatrész kifejlesztésén dolgozott, és egy véletlen folytán felfedezte, hogy a mikrohullámú sugárzás az ételek felmelegítésére is alkalmas. A sütő mikrohullám segítségével forgatja és rezgeti a melegítendő anyag dipólusmolekuláit, aminek következtében a melegítésre szánt anyag belsejében súrlódási hő fejlődik, és ez melegíti fel az ételt. 

Egy új kutatás eredménye szerint viszont akadhat egy kis probléma: ezekben a terekben teljesen egyedi közössége alakul ki a mikróbáknak, olyan társulás jön létre, ami leginkább ezeknek a gépeknek a belterére jellemző. Akadnak ugyanis létformák, amelyek simán túlélik a mikrohullámú sugarakat, megdöntve azt a tévhitet, hogy a levest elég ideig pörgetve megszabadulhatunk a baciktól. 

A munkahelyen melegítők és az otthon kaját készítők számára is fontos eredmények a Frontiers in Microbiology folyóiratban jelentek meg. Pánikra viszont semmi ok, a mikrohullámú sütő belseje nem hemzseg a szuperbaktériumoktól, csak nem annyira tiszta, mint eddig hittük. 

„A mikrohullámú sütő nem egy tiszta, érintetlen hely” – mondta a tanulmány társszerzője, Manuel Porcar, mikrobiológus a Nature News munkatársának.

A kutatócsoport 30, otthonokban, tudományos laboratóriumokban és közös konyhákban, például irodákban és étkezdékben használt mikrohullámú sütő belsejét vizsgálta meg. Ezután tenyésztették a mintákat, és megvárták, hogy mely mikroorganizmusok élik világukat. 

Végül 101 törzset tenyésztettek ki a mintákból, amelyek 747 különböző baktériumnemzetséget képviselnek. Sok olyan törzs volt, amely gyakran megtalálható az emberi bőrön, és néhány olyan, amelyről ismert, hogy ételmérgezést is okozhat. 

Fontos felfedezés volt még, hogy a mikrohullámú sütők belsejében megbúvó baktériumok jelentősen eltérnek attól függően, hol használják az eszközt. Például a laboratóriumokban működő mikrók baktériumközössége volt a legváltozatosabb, beleértve úgynevezett „extremofileket” is – azokat a mikroorganizmusokat, amelyek képesek szélsőséges körülmények között is életben maradni.

Mit kell tennünk?

Aki eddig vígan kihagyta a mikrót a takarításból, és csak ritkán vakarta le a felrobbant virsli darabjait, az vegyen erőt magán, és tisztítsa gyakrabban ezt a konyhai eszközt is. Bár egy tűzhelyen feltűnőbb a kajamaradék, mint a mikrohullámú sütő belsejében, a klasszikus fertőtlenítőszerekkel végzett takarítás itt is ugyanolyan fontos, ezzel megelőzhető, hogy a mikrós mikrobiom a fejünkre nőjön.

Forrás: smithsonianmag.com
Kép(ek) forrása: nyitókép:Robert Daly/Getty Images