Life FIRSTCLASS 2025. 01. 02.

Elutaztunk Iránba, ahová csak kevesen mernek

Iránnak nincs túl jó híre, de turistaként ma sem utolsó élmény az egykori Perzsa Birodalomba utazni - elmeséljük, mit láttunk Teheránban.

Iráni Iszlám Köztársaság: a Közel-Kelet nagy játékosa, a híradók gyakori szereplője. Nem is olyan régen még rakétazáport indított Izraelre. Viszonzásul hasonlót kapott. Rossz híre messze megelőzi, de azért nem kell mindent készpénznek venni.

„Meg kell különböztetni az embereket és a politikusokat. Külön kell választani őket, mert a politikusok nem mindig képezik le a lakosságot. Nekem például a világon egyetlen országgal és néppel sincs semmi bajom” – mondja kísérőm, Lejla, a 30 éves múzeumi dolgozó, aki orosz irodalom szakon végzett a teheráni egyetemen. „Csak van kivétel… Itt, a Közel-Keleten. I betűvel kezdődik, de nem Irán” – vetem közbe. „Nem, nincs! Izraellel és a zsidókkal sincs semmi bajom!” – zárja rövidre a témát a fiatal hölgy. És igaza van. Iráni tartózkodásom alatt nem tapasztaltam semmi olyat, amire a politikai hírek alapján számítani lehetne.

Területe alapján Irán ötször nagyobb, mint Németország, és nemcsak földrajzi kiterjedésével, hanem 90 millió lakosával is meghatározó országa a régiónak és talán a világnak is. Ásványkincsekben gazdag, a magas hegyektől a sivatagon át a trópusi tengerpartig minden van itt. Párhuzamosan egyszerre négy évszak is. Északon az almát szüretelik, délen a mangót. Örök hó födte hegyek nyúlnak át a sivatagon a kókuszpálmás tengerparti strandokig.

Teherán látképe háttérben az Alborzzal (Kép: Abram81/Getty Images)

Teherán látképe háttérben az Alborzzal (Kép: Abram81/Getty Images)

Hogyan juthatunk el Iránba?

A nagy távolság miatt nyilván repülővel érdemes utazni, de hallottam már kalandorokról, akik Budapestről vonattal Isztambulba, majd onnan busszal Teheránba mentek. Az út egy átszállással megoldható, általában Isztambulban vagy Dubajban kell járatot váltani. Egy oda-vissza repülőjegy ára 100-150 ezer forint körül van, de láttam már korábban 60-70 ezer forintért is. Kötelező vízumot venni, ami 50 euróba (kb. 20 ezer Ft) kerül, és érkezéskor, a repülőtéren is megvásárolható. Szükséges még utasbiztosítás is, de csak iránit fogadnak el. Az enyém a Saman Insurance-nél volt. Ez nem a reklám helyre, csak azért írom le, mert biztosan elfogadták. Ha mégse lenne jó, a repülőtéren ezt is meg lehet kötni. Amerikai dollárt vagy eurót kell vinni, és azzal fizetni, vagy pedig helyben riálra (1 forint bő 100 riál) váltani, mert a külföldi bankkártyák használhatatlanok, hiszen Irán ki van zárva a nemzetközi pénzügyi rendszerből.

Pénz és bazár

Irán a Perzsa Birodalom örökösének tartja magát, és az iráni nép is távol áll a környező araboktól. Már ami a perzsákat-irániakat illeti, ugyanis az ország északi részén a türk azeriek, délen az arabok és örmények, valamint kis számban még zsidók is élnek. Ezt már Sirin mondja, aki idegenvezetőként dolgozik, és Irán-szerte viszi a turistákat mindenfelé. Irán térképét formázza a karkötőjének dísze, a karkötő maga pedig a zöld-fehér-piros iráni színekből áll. Mindig segítőkész, és meg is előlegezi a bazári költéseimet, mert azt azért elmondja, hogy ha dollárral akarok fizetni, akkor az drágább, mintha az amúgy rettentően elinflálódott iráni riállal fizetnék. Utána pedig pontosan elszámolunk.

Kép: Jose Antonio Caravaca/Getty Images

Kép: Jose Antonio Caravaca/Getty Images

A bazárban tényleg minden van, amit el tudunk képzelni. És nagyon jó áron! A zafírral, smaragddal, rubinnal díszített ékszerek, a világelső iráni sáfrány, a közel-keleti fűszerek és magvak mind nagyjából harmadannyiba kerülnek, mint Magyarországon. Egy ezüstgyűrű méretes rubin kővel kb. 8 ezer forintba került. Habár nem értek az ékszerekhez, de utánanézve egy hasonló nálunk 30-40 ezer forint körül lehet. Ráadásul ezeket mind Irán földje adta a népnek – és a turistáknak. Persze a kavalkádban figyelni kell. Rikoltozó árusok állnak a zsúfolt utcácskák közepén, és ajánlgatják áruikat.

„Zsebpénzt” is kapok Sirintől, ha kellene egy kávé, egy kebab vagy egy üdítő arra a pár órára, amíg különválunk. 3 és fél millió riált. Gazdagnak érzem magam, pedig csak tényleg ezekre elég ez a több milliós tétel. A gazdaság az utóbbi években nagyon rossz helyzetben van, amit az infláció mellett az is mutat, hogy az energia terén nagyhatalomnak számító ország fővárosában időnként többórás áramszünet van. Mi akkor találkozunk az áramszünettel, amikor egy bazári ajándékboltba térünk be. Telefonnal világítjuk a kézműves szappanokat, plüssállatkákat és bögréket, miközben az árakról érdeklődünk. Van, amit tud fejből az eladó, mást azonban a telefonján tud csak megnézni. Már ha lenne internet, mert az áramszünet miatt a wifi sem működik. Várnunk kell. Nem baj, mert a társaság szívesen válogat, shoppingol a haszontalan csecsebecsék között.

A szerző fotója

A szerző fotója

Szankciók és cenzúra

Iránt már évtizedek óta gazdasági szankciók sújtják. Ehhez már talán hozzá is vannak szokva, nem ez okozza feltétlenül a gazdasági nehézséget, hiszen rákényszerültek, hogy szinte mindent saját maguknak gyártsanak. A 90 milliós piac elég is sok üzem fenntartására. Ezen kívül Kína örömmel tört be a nyugatiak által magára hagyott piacra. Sok a kínai autó, a kínai szerszám és minden más, nálunk is megszokott kínai áru.

„Ha az Amazonról szeretnék rendelni, akkor közbe kell iktatni egy honlapot, ami kétszer akkora áron juttatja el a terméket hozzám. Irán ki van zárva a nemzetközi pénzügyi rendszerből, nem tudjuk netes vásárlásra használni a bankkártyáinkat, nem tudunk külföldre utalni, nem tudnak nekünk utalni külföldről, és még mobilos appokra se nagyon tudunk így előfizetni” – tárja fel a főleg fiatalok sújtó helyzetet Sziávás, a fiatal informatikus. Persze mindenre van megoldás. A VPN-programok egy külföldi szervert iktatnak a nethasználat során közénk és a célszerver közé – mindenki használja ezeket. Ez a nehézség már nem a nyugatnak köszönhető, hanem az iráni vezetésnek, amely betiltott számos alkalmazást, honlapot, köztük a Facebookot, az Instagramot és a YouTube-ot is. Mégis mindenki használja ezeket, az üzletek utcafrontján is ott vannak elérhetőségként az Instagram-fiókok is. Tehát sok értelme nincs a tiltásnak.

Fejkendő és sör

Dubajból indultam az iráni fővárosba, Teheránba. Az utasok nagy része iráni volt. Feltöltött ajkú nők és jól öltözött férfiak. Gyerekek, fiatalok utaztak velem együtt. Fejkendő talán egyetlen nő fején volt a várakozás során. A fedélzeten már több is akadt, mire leszálltunk Teheránban, már a többség viselte a megosztó ruhadarabot. Az előttem ülő, ránézésre 16-17 éves lány felszálláskor panaszkodott a légiutas-kísérőnek, hogy nincs nála a kendője, a feladott poggyászában maradt, és nagyon kellene neki, mert leszállás után már kötelező. Végül egy másik hölgy adott neki kölcsön. A lány megnyugodott, elindított valami hollywoodi filmet, majd rendelt egy üveg sört, amit a mellette ülő anyja fizetett ki. Mire Teheránba értünk, a film véget ért, a sör elfogyott, a kendőt pedig a fejére vette.

Nők Teheránban (Kép: Grigorev_Vladimir/Getty Images)

Nők Teheránban (Kép: Grigorev_Vladimir/Getty Images)

A zsúfolt iráni utcákon már szinte minden nő viselte a fején a kendőt, de mindig voltak néhányan, akik dacoltak a szabályokkal, és a büntetést is vállalták volna. Ha bárkit is érdekelt volna, mert még a rendőrök se foglalkoztak velük. Nyilván vannak szigorúbb zsaruk is, még szándékosan kekeckedők is, de ilyenek nálunk is akadnak.

Alkoholos italt vásárolni viszont nem lehet. Teljesen tiltott, súlyos büntetés jár érte. Kizárólag a keresztény örmények készíthetnek saját célra bort. Néha-néha ezek a borok azért eljutnak a muszlimokhoz is, ha van rá igényük. Lejla elmondta, hogy még nem kóstolt alkoholos italt, nem is nagyon érdekli, mert egészségesen akar élni. Ha majd külföldre megy, akkor valószínűleg kipróbálja, de nem ez neki a legfontosabb.

Lerombolt város, megmaradt palota

Teherán modern nagyváros 9 milliós lakossággal. Az iszlám forradalom miatt 1979-ben száműzetésbe kényszerült, nyugatos Pahlavi sah uralkodása alatt sajnos leromboltatta a régi, patinás épületek nagy részét, így most a város nagy részén 50-60 éves lakótelepek vagy még fiatalabb házak vannak. Szinte mindenhol újabb épületeket emelnek, tele van a város darukkal, készülnek az újabb lakó- és toronyházak.

A Gloesztán-palota (Kép: jasminam/Getty Images)

A Gloesztán-palota (Kép: jasminam/Getty Images)

A város legfőbb látványossága a Golesztán-palota, amely a világörökség része. A 18-19. század fordulóján épült, és az Iszlám Köztársaság megalakulásáig az iráni uralkodó hivatalos székhelye volt. A palota jól szimbolizálja az uralkodó nagyságát. Számos rendkívüli terem van berendezve a világ számos államától kapott ajándékokkal, és megnézhetjük a sah trónját is. Érdemes elképzelni ahogyan a trónon ülve fogadta látogatóit.

A Golesztán trónterme (A szerző fotója)

A Golesztán trónterme (A szerző fotója)

A palota előtt hagyományos perzsa kert és szökőkút látható. Jellemző Pahlavi „munkájára” hogy a palota egyes részeit is lebontatta, és vélhetően ő emelte a palota közvetlen szomszédságában lévő nem túl megnyerő toronyházakat is, hogy azok elnyomják a palota nagyságát.

A palotán túl megnézésre érdemes az Imámzádeh Száleh és a Szipáhszálár-mecset, valamint a már említett sah által emeltetett Szabadság-torony is.

Az Azadi- vagy Szabadság-torony (Kép: JoenStock/Getty Images)

Az Azadi- vagy Szabadság-torony (Kép: JoenStock/Getty Images)

Siráz és az Eram kert

Belföldi járattal gyorsan el lehet jutni Sirázba, az ország legfelkapottabb turisztikai célpontjába. A város délebbre és alacsonyabban fekszik, mint Teherán, így az időjárás télen is enyhe. A másfél milliós város fő látványossága számos csodálatos mecset és palota mellett az Eram kert. Elődje még a 12. században épült, jelenlegi formájára is hatott a régi kiépítés, de a mostani megjelenés főleg a 19. században készült.

A sirázi Eram kert (Kép: Petr Kahanek/Getty Images)

A sirázi Eram kert (Kép: Petr Kahanek/Getty Images)

A kaskái (angolosan qashqai) törzs vezetője alapította – ezt a nevet mi inkább az utakról és autós magazinokból ismerjük. Az Eram kert a sirázi botanikus kert része, a fantasztikus palota elképesztő látványt nyújt a színes virágok, a pálmák és a szökőkút-medence mögött. Felejthetetlen látvány, és akinek volt szerencséje hozzá személyesen, könnyen lehet, hogy egy lottófőnyeremény után hasonlót építtetne magának.

A tányéron is varázslatos

Az iráni konyha a Közel-Kelet egyik legváltozatosabb és leggazdagabb gasztronómiai hagyományát képviseli, melyben az édes, a savanyú és a fűszeres ízek tökéletes harmóniában találkoznak. Jellemző alapanyagok közé tartozik a rizs, a gránátalma, a sáfrány, a rózsavíz, a szárított lime, a dió és különféle friss fűszernövények (bors, kardamom, fahéj, kurkuma, sáfrány, szerecsendió, menta).

Kötelező megkóstolni a feszendzsánt, a dióval és gránátalma sziruppal készült édes-savanykás ragut, valamint a kabab kubidét, az ízesített darált húsból készült nyársat. Desszertnek az iráni fagyit javaslom, amit sáfránnyal és rózsavízzel készítenek, bizonyos esetekben répalében tálalnak. Az italok közül kiemelkedik a frissen préselt gránátalmalé és a tradicionális abdug, a joghurtból készült, enyhén sós, mentás frissítő ital.

Kép: velveteye/Getty Images

Kép: velveteye/Getty Images

Négy és két keréken

Aki járt már afrikai vagy keleti országban, az nem lepődik meg, hogy az autós közlekedés kész katasztrófa. Szabályok nem nagyon látszódnak, de a koccanások nyomai a járműveken már annál inkább. Rengeteg a motoros, akik összevissza mennek az utakon, amelyek napközben amúgy is nagyon zsúfoltak. Az mehet előre, aki néhány centivel előrébb jár, vagy „ügyesen” benyomul a tizedmásodpercre feltűnő résekbe. Ezért is érdemes taxival közlekedni, az autóbérlés nem ajánlott. Ráadásul a taxisok nagyon olcsón viszik az utasokat, merthogy az üzemanyag ára 5-10 forint/liter körül van. Igen, ennyire olcsó.

Ajánlott ország, de azért tartsuk be a szabályokat

Zárt országról van szó, ahol végtelenül kedves emberek élnek. Nem „nyomulósak”, mint sok arab ország lakosai. Más kultúra, de azonos vallás (leszámítva azt, hogy az iszlám síita ágát követik és nem a szunnitát). Vendégként mindenképpen érdemes tiszteletben tartani a helyi szokásokat. Nőknek fejkendő, férfiak az utcán ne bizalmaskodjanak nyíltan a nőkkel, ne érjenek hozzájuk. Egyedül padon ülő nő mellé ne üljünk le. A fiatalok ezekkel kevésbé foglalkoznak, de jobb betartani a szabályokat, minthogy utóbb esetleg bajba kerüljünk.

Ilyesmit még a béketűrőbb helyiek sem tolerálnának (Kép: Kuzmichstudio/Getty Images)

Ilyesmit még a béketűrőbb helyiek sem tolerálnának (Kép: Kuzmichstudio/Getty Images)

Ahogy a fentiekből kitűnik, szigorúan kerüljük az alkoholfogyasztást. Ne mutassunk tiszteletlenséget az iszlám iránt, ahogy kerüljük a nyugatossággal való „hivalkodást” – hatalmas balfogás például amerikai zászlós ruhadarabban grasszálni.

Iránban a saját csoportunkon kívül nem láttam külföldit. Nyilván vannak, de nagyon kevesen keresik fel a perzsa országot. Ennek oka a nehéz elérhetőség és az ország rossz híre lehet. Azonban mindezért bőven kárpótolja az embert az irániak kedvessége, barátságossága, az árak alacsony szintje, a kiváló egzotikus ételek és a természet – amiből most nem sokat láttam az idő rövidsége miatt – vonzereje.

A cikk szerzője Samu Tamás Gergő

Kép(ek) forrása: Nyitókép: Mansoreh Motamedi/Getty Images