Miért csókolóznak az állatvilág csókkirályai?
Egy Irakban talált ékírásos kőtábla szerint az emberek már legalább időszámításunk előtt 2500 óta alkalmazzák a csókot a szeretet, a romantika vagy az üdvözlés kifejezésére – olvasható a Live Science tudományos lap weboldalán – persze határzottan kijelenthetjük, hogy ennél sokkal régebbi a tevékenység, csak feljegyzés nincs róla. A témával kapcsolatban arra a kérdésre keresték a választ, hogy az állatvilágban előfordul-e a csók, és ha igen, milyen formában, illetve mi a jelentése.
Ahhoz, hogy erre választ kapjunk, először meg kell határoznunk, mit nevezünk csóknak.
Egy szenvedélyes francia csókot vagy egy baráti puszit is ide lehet sorolni, de az olyan életmentő műveletet, mint a mesterséges lélegeztetés, már nem igazán, hiába érnek össze az ajkak.
De Sheril Kirshenbaum, a “The Science of Kissing: What Our Lips Are Telling Us” (A csók tudománya: amit az ajkaink elárulnak) című könyv szerzője szerint az állatvilágban is van példa a csókra. A teknősök például a fejüket érintik össze, a hódok és mókusok az orrukat dörzsölik össze, a kutyák pedig megnyalják a gazdi arcát, vagy éppen kutyatársuk orrát.
Fotó: Jackie Bale/Getty Images
A kutyák ezen viselkedése gyakran az emberrel való közeli kapcsolaton alapszik, de azért más célja is lehet, például a szaglás segítése vagy a tisztálkodás. Viszont mivel az emberek pozitívan reagálnak rá, a kutyák megerősítést kapnak erre a viselkedésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudósok igyekeznek elkerülni az emberi érzelmek rávetítését az állati viselkedésekre. Lehet, hogy a kutya nyalása nem pontosan ugyanazt jelenti számukra, mint az emberek számára.
A zsiráfok például néha összedörzsölik az arcukat és az ajkaikat, de ez nem gyengéd gesztus. Ez egy dominanciaharc, amely segít eldönteni, melyik zsiráf a rangidős.
Miért jó csókolózni?
Csókolózni nemcsak érzelmileg, hanem fizikailag és egészségügyileg is szuper dolog.
Érzelmi kötődés – Segít mélyebb kapcsolatot kialakítani a pároddal, erősíti az intimitást és a bizalmat.
Boldogsághormonok – Felszabadítja az oxitocint, dopamint és szerotonint, amelyek javítják a hangulatot és csökkentik a stresszt.
Fizikai élvezet – Az ajkak és a nyelv rengeteg idegvégződést tartalmaznak, ezért a nyelvüket érintik össze az emberek, nem pedig a hátukat dörzsölik egymáshoz.
Kommunikáció – Egy jó csók szavak nélkül is elmondhatja, hogy mit érzel a másik iránt.
Szenvedély és izgalom – Fokozza a vonzalmat, és növelheti a vágyat egy kapcsolatban.
Csókolóznak-e a főemlősök?
A főemlősök rendjének tagjai képesek az emberekhez hasonlóan csókolni, mert megfelelő ajakizomzatuk van – persze nem csoda, hiszen rokonainkról, az emberszabásúak esetén közeli kuzinjainkról beszélünk. Közülük a bonobók vagy törpecsimpánzok a legnagyobb “csókkirályok”.
A bonobók és a közönséges csimpánzok az ember legközelebbi rokonai, de a bonobók sokkal békésebbek. Náluk a társas konfliktusokat gyakran szexuális viselkedéssel oldják meg. Bár a csókolózás nem mindig része ezeknek az aktusoknak, az ételmegosztás és egymás tisztogatása során hosszan tartó, csókszerű viselkedést mutatnak.
Bonobó anyuka és gyermeke – Fotó: Martin Harvey/Getty Images
Vanessa Woods, a Duke Egyetem kutatója szerint a bonobóknál a csók a kapcsolat szintjének erősségét mutatja. Minél szorosabb a kötelék, annál gyakoribb az ilyen viselkedés.
Egyes kutatók szerint az emberi csók evolúcios eredete a tisztálkodásban keresendő. Adriano Lameira, a Warwicki Egyetem pszichológiaprofesszora szerint a főemlősök a tisztálkodás utolsó lépéseként ajkaikkal szippantották fel a szőrzeten maradt szennyeződéseket. Ahogy az ember elvesztette vastag testszőrzetét, ez a viselkedés elvesztette funkcionális szerepét, de szociális kifejezési formaként tovább élt.
Woods szerint az ételmegosztás is hozzájárulhatott a csók kialakulásához, hiszen a bonobóknál gyakran figyelhető meg szájjal történő ételátadás.
Forrás:
Live Science
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést