5+1 dolog, amit tudnod kell a vasárnapi óraállításról
A nyári időszámítás kezdetekor előretekerjük az órákat, hogy tovább legyen világos, majd ősszel visszaállunk a természetes ritmusra. De vajon van még értelme az évtizedek óta tartó szokásnak?
Miért kell átállítani az órát?
Lényegében arról van szó, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, a nappal és éj hosszának a naptári év alatti állandó változásához. Az óraállítás, vagyis a nyári és a téli időszámítás közötti váltás célja az energiafogyasztás optimalizálása és a nappali világosság jobb kihasználása, legalábbis ezért kezdték el alkalmazni anno. A nyári időszámítás az, amelyben a helyi időt 1 órával előre állítják az adott időzóna idejéhez képest. Ez egy széles körben elfogadott rendszer, alkalmazása jelenleg a Föld népességének durván negyedét érinti.
Európában először az első világháború idején alkalmazták, majd az 1970-es évek olaj-, azaz energiaválsága után egyre több ország vette elő, hogy csökkentsék az esti órákban a mesterséges világítás iránti igényt.
Mikor állítjuk és hova?
A nyári időszámítás szabályait az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette. Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart.
Van értelme?
Néhány napja vonta vissza az évi két óraátállítás megszüntetéséről szóló javaslatát az Európai Bizottság, miután a tagállamok hosszú időn keresztül nem tudtak megegyezni, hogy a téli vagy a nyári időszámítás maradjon érvényben. Szóval úgy tűnik, a jövőben is velünk marad az óraátállítás.
Az átállítás eredeti céljai ma már nem feltétlenül állnak fent – az energiahasználati szokások teljesen átalakultak, sőt az óraátállításnak negatív hatásai is vannak –, ám mivel a tagállamok képtelenek egyezségre jutni, a jelenlegi rendszert egységesen nem lehet megszüntetni. Ha csak néhány tagállam szüntetné meg, egyesek pedig nem, az csak még töredezettebbé tenné az európai időzónákat, és ezzel negatív hatással lenne a gazdaságra és az egyéni életekre is.
Az óraállítás negatív hatásai
Néhány éve drámai adatok láttak napvilágot az óraátállítást kapcsán: közvetlenül az átállítás utáni hét tekintetében
- 30 százalékkal megugrik a halálos közlekedési balesetek száma,
- 6 százalékkal nő a munkahelyi balesetek száma,
- az orvosi műhibák száma 19 százalékkal magasabb,
- a szívrohamok száma 29 százalékkal,
- az agyvérzéseké 8-cal,
- a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nő.
Mikor állítunk legközelebb?
Legközelebb a téli időszámítás kezdeténél kell babrálnunk az idővel: 2025. október 26-án (szintén vasárnap) hajnalban 3.00 órakor 2.00 órára kell visszaállítani az órát.
Minden órát át kell állítani?
Manapság már nem kell minden órát manuálisan átállítani, mert sok modern eszköz automatikusan alkalmazkodik az óraállításhoz.
Az okostelefonok, tabletek, számítógépek, laptopok, okosórák, egyes modern digitális karórák, műholdas kapcsolattal rendelkező órák, TV-k és médialejátszók már az esetek nagy részében maguktól átállnak.
Viszont ma is manuális beavatkozást igényelnek a hagyományos karórák, faliórák, ébresztőórák, mikrohullámú sütők, sütők, egyéb háztartási gépek órái.
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést