Akár a rágózás is lassú öngyilkosság lehet
Egy új kutatás szerint az átlagos rágógumi jelentős mennyiségű mikroműanyagot juttathat az emberek szervezetébe, és ebből a szempontból a természetes anyagokat tartalmazó rágók sem sokkal egészségesebbek, mint a szintetikus anyagokat tartalmazók.
Az American Chemical Society (ACS) nevű szervezet friss tanulmánya arra jutott, hogy minden egyes rágógumival átlagosan 100 mikroműanyag-részecske kerül a nyálba, de ez a szám esetenként a 600-at is elérheti.
A projekt vezető kutatója, Sanjay Mohanty hangsúlyozta, a kutatásnak nem célja a pánikkeltés, vagy hogy bárkit kategorikusan elriasszon a rágózástól. Már csak azért sem, mert – ahogy a kutató fogalmazott – nincsenek emberi kísérletek, amelyek minden kétséget kizáróan tudnák bizonyítani, hogy a mikroműanyagok milyen kockázatot jelentenek az emberi egészségre. Azt viszont pontosan tudjuk, hogy a mindennapokban ki vagyunk téve a mikroműanyagok bevitelének, és a kutatás ehhez kívánt további információval szolgálni – emelte ki a Kaliforniai Egyetem (UCLA) mérnökprofesszora.
Erősen gyaníthatjuk, hogy ártani fog
Jóllehet a kutatók rendre hangsúlyozzák, hogy kellő mennyiségű klinikai adat hiányában egyelőre nehéz pontosan kimutatni a mikroműanyagok kockázatait az emberi szervezetre, épp az ACS kutatói jelentettek meg 2023-ban egy tanulmányt, amely megpróbálta felmérni ezeket. Arra jutottak, hogy az emberek szájon át, belélegzéssel, valamint bőrön keresztül vannak leginkább kitéve a mikroműanyagoknak. A kísérleti modellek alapján a lehetséges egészségügyi kockázatok között szerepel például a sejt- és a DNS-károsodás, a szervi működési zavarok, az anyagcserezavarok, a különféle immunreakciók, az idegi károsodások, a szaporodási és fejlődési rendellenességek, illetve általában a rákos megbetegedések nagyobb kockázata.
A kutatás egyik érdekessége, hogy az empirikus adatok megdöntöttek egy fontos előfeltételezést. A tudósok ugyanis eredetileg azt gondolták, hogy a szintetikus anyagokból készülő rágógumik sokkal több mikroműanyagot bocsátanak ki, mint a természetes anyagokból készült rágók. Végül azonban az derült ki, hogy a kétféle rágó nagyon hasonló mennyiségű mikroműanyagot juttat a nyálba.
Ami a módszertant illeti, a kísérlet során a tesztalanyoknak először négy percig kellett rágniuk egy rágót, miközben 30 másodpercenként nyálmintát vettek tőlük. Ezt követően 20 perces folyamatos rágás után vettek újabb mintát. A kutatók nem jelölték meg, milyen márkájú rágókat használtak, azonban közölték, öt természetes és öt szintetikus terméket vizsgáltak, melyek mind általánosan elérhetők hétköznapi kereskedelmi forgalomban.
Kiderült, hogy a legtöbb mikroműanyag a rágás első két percében került a nyálba, és bár a mikroműanyagok hatása továbbra is kérdéses, egy dolog biztos: rágás közben a rágóban található műanyagoknak csak egy kis hányada szabadul fel fel a szájban. Fontos tehát, hogy a rágót ne dobjuk csak úgy el, mert ezzel a környezetet is tovább szennyezhetjük a mikroműanyagokkal.
A cikk szerzője Bartha Ádám.
Forrás:
People
Kép(ek) forrása:
Getty Images/Malte Mueller
Írd be a keresett kifejezést