
Nem titok, hogy az amerikai vagyoni egyenlőtlenség hosszú ideje drámaian nő. Napjainkban a leggazdagabb amerikaiak már az ország teljes vagyonának közel harmadát birtokolják. A top 0,1 százalék (134 ezer háztartás) ráadásul elsődlegesen olyan likvid eszközökben tartja a vagyona tekintélyes részét, amely könnyen és gyorsan felszabadítható.
Ezt támasztja alá, hogy a felső 0,1 százalék összvagyona 49 százalékban értékpapírban áll, összesen 11 ezer milliárd dollár (4,1 billiárd – milliószor milliárd – forint) értékben. Hogy ez milyen hatalmas összeg, azt jól mutatja, hogy csak ez az állomány nagyobb, mint a „legszegényebb” 50 százalék (66,6 millió háztartás) teljes vagyona – utóbbi 9900 milliárd dollár (3,7 billiárd forint).
Az alsó 50 százalék körében az értékpapírvagyon mindössze 500 millió dollár (186,5 milliárd forint – a csoport összvagyonának 5 százaléka). Az amerikai lakosság szegényebb felének vagyonát elsősorban ingatlanok adják, leggyakrabban az otthonuk, ahol élnek. Ez a vagyoni állomány 4900 milliárd dollárt (1,8 billiárd forint) tesz ki, ami az alsó 50 százalék összvagyonának 49 százaléka. Emellett az alsó 50 százalék vagyonának 14 százaléka áll „egyéb eszközökben” (1400 milliárd dollár), ide tartoznak például a gépjárművek.
A Magyar Nemzeti Bank 2024 februárjában adott ki egy átfogó kutatást, amely részletesen kitért a hazai háztartások pénzügyi vagyonának szerkezetére is. A jelentésből az derül ki, hogy Magyarországon a vagyon mintegy 60 százalékát nem pénzügyi eszközök adják, és hazánkban európai viszonylatban kiemelkedő a készpénz és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (elsősorban állampapírok) tartása. Ahogy a közép- és kelet-európai országokra, úgy Magyarországra is jellemző, hogy a lakosság vagyona tekintélyes részben a saját tulajdonú ingatlanban áll.
Az „egyéb vagyoni eszközök” kategória a gazdagabb 50 százalék esetében a harmadik helyen áll (3900 milliárd dollár, 17 százalék), míg a második helyre a magánvállalkozások értékéből származó vagyonállomány került (4400 milliárd dollár, 20 százalék).
Érdekesség, hogy míg a szegényebb 50 százalék 1200 milliárd dollárt (448 ezer milliárd forint) tart nyugdíj-megtakarításban, addig a top 50 százalék körében ez csupán 500 millió dollár.
A cikk szerzője Bartha Ádám.