Ezért élnek a sztárversenyzők Monacóban
Saint-Tropez, Nizza és Cannes mellett a francia Riviéra gyöngyszemei közé tartozik a Monacói Hercegség, mely kaszinói mellett leginkább az ottani Forma-1-es verseny kapcsán ismert.
A miniállam utcáin első ízben közel egy évszázada, 1929-ben rendeztek autós gyorsasági versenyt, a Forma-1-es világbajnokság 1950-es indulása óta pedig néhány kihagyással összesen 71-szer utazott oda a száguldó cirkusz. Az F1 talán legnagyobb presztízsű, hagyományú futamának 2026-os kiadása következik a hétvégén, melyre számos pilóta simán a lakásából indul, ugyanis a 22 fős elit versenyzői mezőny nem kis hányada Monte-Carlóban él.
1929 – az első monacói Grand Prix, azaz nagydíj (Kép: National Motor Museum/Heritage Images/Getty Images)
A mediterrán hercegség a 19. században vált felkapottá, az idők során olyan híres lakosai voltak, mint Jules Verne (Verne Gyula) író, Henri Matisse és Pablo Picasso festők, az uralkodócsaládba beházasodott Grace Kelly színésznő (a mai herceg, II. Albert édesanyja), Roger Moore színész, a Beatles-dobos Ringo Starr, a U2 zenekar énekese, Bono, valamint számos sportoló, az autóversenyzők mellett főképp teniszezők (Björn Borg, Boris Becker, Marat Szafin, Caroline Wozniacki, Novak Gyokovics stb.). Elmagyarázzuk, miért.
Melyik F1-pilóták élnek Monacóban?
A 2026-os F1-es mezőnyből a hétszeres világbajnok Lewis Hamilton, ferraris csapattársa, a monacói születésű Charles Leclerc, a négyszeres bajnok Red Bull-csillag, Max Verstappen, a McLaren címvédője, Lando Norris, kétszeres bajnok Fernando Alonso, a mercedeses George Russell, a williamses Alex Albon és a cadillaces Valtteri Bottas rendelkezik alkalmi vagy állandó otthonnal a hercegségben, sorolja Ben Hunt F1-es szakíró összeállításában.
Mi megtoldjuk a listát az olyan korábbi csillagokkal, élmenőkkel, mint a 2016-os bajnok Nico Rosberg, 2009 győztese, Jenson Button, 1998-99 bajnoka, Mika Häkkinen, Daniel Ricciardo, Felipe Massa, a miniállamban sokáig szállodát is tulajdonló David Coulthard, Eddie Irvine, Paul di Resta, Giancarlo Fisichella és Theirry Boutsen, de lehetne még folytatni – például a háromszoros bajnok legenda, sokszoros monacói győztes, a néhai Ayrton Senna is ott telepedett le, de a korábban az F1 uraként emlegetett Bernie Ecclestone-nak, vagy a közelmúltban elhunyt korábbi csapatfőnöknek, Eddie Jordannek is volt ott ingatlana.
A monacói hercegi pár, Charlene hercegnő és II. Albert a hazai csillag, a ferraris Charles Leclerc és felesége, Alexandra Saint Mleux társaságában (Kép: Marc Piasecki/Getty Images)
Adóparadicsom
Bár az amerikai kosárlabdázók, az amerikaifocisták, a(z európai) labdarúgó-szupersztárok keresetével kevés F1-es tarthatja a lépést – Hamilton, Verstappen, Leclerc azért ott van az évi 50-60-75 millió eurós fizetésével –, a „kisebb kaliberű” Forma-1-es pilóták is vagyonokat szednek össze szezononként (kevés kivétellel forintban százmilliókra, akár milliárdokra gondoljunk), ilyen összegeknél pedig már komoly kérdés az adóteher.
Monaco híresen megengedő ezen a téren, a lakosok túlnyomó többségétől nem gyűjt be jövedelemadót, ami minden magas keresetű személy, így az autóversenyzők számára is igen vonzó.
Persze Monacón kívül is akadnak adóparadicsomok, így önmagában ez még nem lenne elegendő magyarázat, más okok is vannak.
Hagyomány és közösség
A valódi sportértékről lehet vitatkozni, de az egyszerűen tény, hogy a Forma-1-es Monacói Nagydíj az autóversenyzés egyik legnagyobb presztízsű versenye, a Le Mans-i 24 órással, valamint az amerikai Indianapolisi 500 mérföldessel alkotja a motorsport ún. hármas koronáját – a három, eltérő jellegű versenyt eddig egyetlen ember, Graham Hill tudta megnyerni karrierje során.
Mr. Monaco, azaz a kétszeres F1-bajnok Graham Hill ötször győzött Monte-Carlo utcáin (a képen az 1968-as futamon), 1966-ban Indianapolisban, 1972-ben Le Mans-ban is nyert – senki más nem érte el még ezt (Kép: Klemantaski Collection/Getty Images)
Az immár 76 éves múltra visszatekintő Forma-1-ben szinte mindenki nagyra tartja, értékeli a múltat, a történelmet, így az évről évre a „koronaékszert” megrendezendő, a legnagyobb érdeklődést keltő helyszín már csak ezért is igen vonzó a versenyzőknek.
Ez aztán magával hoz egy újabb tényezőt: mivel számos F1-es él ott, a futamok közti időben ott találkozhatnak, tölthetnek időt egymással – közös vacsorák, tenisz- vagy paddle-meccsek, bringázás, egyéb társasági programok kovácsolják őket össze.
A ferraris Charles Leclerc és a 2025-ös mclarenes világbajnok Lando Norris – Monacóban a versenyhétvégén kívül is összejöhetnek (Kép: Bryn Lennon – Formula 1/Formula 1 via Getty Images)
Kiváló földrajzi elhelyezkedés
Talán feltűnhetett, hogy az autóversenyzők mellett a teniszezők preferálják Monacót – míg mondjuk a profi focisták az idény túlnyomó részében saját országuk bajnokságaiban és kupáiban, illetve az európai kontinenstornákon rúgják a bőrt heti egy-két alkalommal, a meccsek között pedig megállás nélkül közös edzéseken vesznek részt, az autóversenyzők és a teniszezők az év során a világ számos tájára utaznak el alkalmanként néhány napra, hogy részt vegyenek nagydíjakon és tenisztornákon, Monaco, még pontosabban a közelben fekvő Nizza nemzetközi repülőtere pedig kiváló kiindulópont.
Az F1-es csapatok többsége Angliában, kisebb része Olaszországban vagy Svájcban rendelkezik központtal, a versenynaptár fele is európai helyszíneket tartalmaz, de a teszteket is általában az öreg kontinensen bonyolítják, így Monacóból minden könnyen elérhető és/vagy egyszerű a hazatérés (főleg a közösen fizetett magánrepülős utakon), de Nizzából a fő F1-es logisztikai csomópontnak számító Közel-Kelet is „közel” van.
A hátterben majdnem kivehető: kőhajításnyira, 20 km-re a nizzai nemzetközi repülőtér, egy rövid tengerparti autóúttal elérhető a légi csomópont (Kép: Jean-Patrick DEYA/Gamma-Rapho via Getty Images)
Luxus és magánszféra
Nagy kereseteiket az F1-es pilóták többsége – azért vannak kivételek – nem szégyelli luxusra (is) költeni, amikor beindul a csúcskategóriás karrier, sokan vesznek méregdrága szupersportkocsikat, jachtokat, magánrepülőket, de a hétköznapi életben is elkezdik a „finomabb dolgokat” preferálni, Monaco pedig minden ilyen igényre képes választ adni. A luxusmárkák mind ott vannak az üzleteikkel, a legjobb éttermek, szórakozóhelyek állnak nyitva, az igen „értékes” lakosokra pedig nagyon vigyáznak a helyi rendőrök, a luxusautókat, egyenesen -gyűjteményeket hozzájuk illő garázsok várják, ahogy a hajókat is fogadja a kikötő.
A pályától egy köpés a jachtkikötő – emlékezetes, hogy a 2007-es világbajnok egy monacói kiesése után a korlátot egyszerűen átugorva rögtön a hajójára ment ment ahelyett, hogy visszasétált volna a garázsba (Kép: Dan Istitene/Getty Images)
Az anyagi javak védelme mellett a hercegség a helyiek magánszféráját is kiemelten óvja – a lakóingatlanokba, sőt azok közelébe is nehezen jut illetéktelen, de a lesifotósok, bulvárújságírók sem szívesen látott „vendégek” – az időnként turisták által készített lesivideókon túl általában védett és nyugalmas lakóhely Monte-Carlo, össze sem érhető más nagyvárosokkal.
Monaco mára a Forma-1 „második otthonává” vált – azért az érdemi munka túlnyomórészt Dél- és Közép-Angliában, a jó 100 km-es körben elterülő „motorsportvölgyben” zajlik” –, és vélhetően legalább addig, amíg nagydíjat rendeznek a hercegségben, de akár tovább az is marad, azaz a sztárversenyzők luxuslakóhelye lesz.
Forrás:
GPBlog.com
Írd be a keresett kifejezést