Vigyázz, pórul járhatsz az online fizetéssel

A magyarok majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül, és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében, viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.

A webshopok virágkorát éljük

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2023. második negyedévében a kártyás vásárlások értékének közel 30 százalékát, azaz 1,23 ezer milliárd forintot online, különböző webshopokban költöttünk el. Szintén ebben a negyedévben jelentősen nőtt a bankkártyás visszaélések száma, ugyanis még mindig sokan vannak, akik egy-egy fizetést sürgető telefonhívásnak, SMS-nek vagy e-mailnek nem járnak utána, és a riadalmat keltő megfogalmazás hatására ösztönből cselekednek. Néhány meggondolatlan kattintással így vírust vagy a csalóknak távoli hozzáférést biztosító alkalmazást telepíthetnek az eszközeikre, amellyel az elkövetők akár a bankszámlájuk teljes egyenlegét is leemelhetik.

A felmérés alapján a megkérdezettek 97 százaléka tisztában van az online vásárlás és fizetés kockázatával.

Ha eddig nem tettük, akkor érdemes őket követni: vannak, akik megnézik, hogy van-e a kereskedőnek ügyfélszolgálata, panaszkezelése, van-e közzétett ÁSZF, mások az elérhetőségeket (telefonszám, e-mail-cím) ellenőrzik. Többen azt nézik meg, hogy találnak-e vásárlói értékeléseket az oldallal kapcsolatban.

Sokan törekednek már a komolyabb biztonságra: 45 százalék azon online vásárlók aránya, akik használnak kétlépcsős azonosítást, ellenőrzik az oldal hitelességét, és kétség esetén megszakítják a tranzakciót. De igen gyakori az elővigyázatosságnak az a módja is, hogy az interneten vásárlók csak olyan weboldalon fizetnek, amelyet alkalmazásból vagy könyvjelzőből nyitottak meg.

A hazai online vásárlók egyötöde még mindig óvatlanul jár el (grafika: OTP Mobil)

Nem elég, ha ismerős az oldal

A bankkártyás online fizetések esetében az érintettek harmada védi úgy az adatait, hogy csak fizetési alkalmazásokon keresztül, azokba elmentett kártyaadatokkal fizet. A válaszadók 19 százaléka ugyanakkor nem ellenőrzi a fizetésre felszólító felületek hitelességét sem, beéri azzal, ha egy oldal ismerős és hasonlít a megszokott felületre. Pedig néhány egyszerű lépéssel sokkal nagyobb biztonságban tudhatnánk a pénzünket. 

Például jó tudni, hogy a valódi hiteles fizetési felültek csak a bankkártyaszámot, a bankkártyán szereplő nevet, a kártyahasználati határidőt és a CVC kódot kérhetik el, egyéb adatot nem. Továbbá a számlázáshoz, kézbesítéshez kérheti a kereskedő vagy a webshop a teljes nevet, címet és e-mail-címet, céges vásárlás esetén pedig adószámot is.