
Nagyon vágyik az emberiség, vagy legalábbis a repülésiparban élen járó fejlesztőgárda arra, hogy újra szuperszonikus utasszállító repülővel szelhessük a felhőket. A Concorde 2003-as búcsúja óta várunk erre, akadályból ugyanis több is akad, az egyik, hogy nem szeretnénk a repkedéseink zajával felverni mindenkit.
Az egyik, megoldást kínáló “csendes” projekt a NASA és a Lockheed Martin együttműködéséből születő X-59 Quesst, mely fokozatosan közeledik a valós bevetéshez. Ennek egyik fontos szakasza volt az a tesztsorozat, mely során a hajtóműveket próbálták ki teljeskörűen. Ennek utolsó lépése januárban zajlott, és az űrügynökség beszámolója szerint problémamentes volt.
Az ilyen teszteknél mindenféle alrendszereket is figyelnek, a hidraulikai és elektromos hálózatoktól kezdve az utánégetőig, gyakorlatilag az összes lehetséges részterhelésen, illetve maximális igénybevétel mellett is. Az sem mellékes, hogy mennyire gyors a hajtómű válaszideje, ha visszavesznek a gázkarból, vagy épp ad a pilóta még egy kis kakaót.
A tesztelt motor maximális tolóereje egyébként 22 ezer font (9980 kg), ez repíti közel 16 800 méteres magasságba majd a repülőt, ahol aztán 1,4 Mach sebességgel, azaz kb. 1715 km/órával haladhat. Mindez egészen látványos lehet, ha abból indulunk ki, mennyire menőn mutatott már a teszt során is a hajtómű, illetve az abból kicsapó csóva.
Nézd meg a bejáratásról készült fotókat – kattints a képre a galéria megnyitásához!