Azt hiszed, hogy csak az amerikai sportokban vannak bonyolult, minden apró részletre kiterjedő szabályok? Akkor most eláruljuk, hogy az európai futballban is lassan annyi szabály van, hogy azt még a bíróknak is elég nyomon követni.
A szabály így szól: ha egy játékos véletlenül elhagyja a cipőjét vagy sípcsontvédőjét, de a labda már meg van játszva, akkor a bírónak tovább kell engednie a játékot, és ha a játékos így gólt szerez, az érvényes. De minél hamarabb, ahogy lehetőség van rá, a játékosnak vissza kell vennie a cipőjét.
A szabály így szól: ha a bíróról közvetlenül a kapuba pattan a labda, akkor meg kell állítani a játékot, és labdaejtés következik.
Régebben ez nem így volt, ugyanis a bíró a pálya tartozékának számított, és ha róla pattant be a labda, az bizony érvényes gól volt.
A szabály így szól: egy játékos ünnepelhet, ha egy gól születik (nem csak akkor, ha ő szerezte a gólt!), de a túlzó ünneplés nem megengedett.
Szóval ha Szoboszlai Dominik gólt lő, és leveszi a mezét gólöröm közben, és ehhez Ádám Martinnak is kedve támad, ne adj’ isten még Dibusz is csatlakozik hozzájuk, akkor bizony mindhárom játékosnak jár a sárga lap, nem csak annak, aki a gólt lőtte. És ez nem csupán a mezlevételre vonatkozik, de a kerítésre felmászni a nézőkhöz sem engedélyezett.
A szabály így szól: ha akkor pukkan ki a labda, miután az elhagyja a játékos lábát, de még nem ért a kapuba, és gól születik belőle, a találat érvénytelen. A játékot a bíró megállítja, és labdaejtés következik.
A szabály így szól: ha a csapatnak csupán egyetlen orvosa van, de ő olyat tesz, hogy el kellene küldeni a kispadról (káromkodik, szidja az ellenfelet vagy magát a bírót), akkor ebben az esetben őt nem küldi el a bíró a kispadról, továbbra is elláthatja a sérült játkosokat. Ez az egyetlen kivétel.
Ha a labda már a tizenhatoson belül van, de a játékszerért küzdő két játékos az alapvonalon túlra sodródik (a labda a játéktéren marad) és kint szabálytalankodik a védőjátékos, már az is büntetőrúgást, azaz 11-est ér. Korábban ezt labdaejtéssel oldották meg.
Nekifutásnál még lehet “trükközni”, de amint odaér a labdához a játékos, tehát befejezte a nekifutást, nem lehet cselezni, nem lehet beijeszteni. Ha valaki sportszerűtlenül csinál lövőcselt, azért sárga lap jár, valamint szabadrúgás kifelé, szóval a csapat bukta a tizit. Korábban csak sárga lap volt, és újra lehetett lőni a büntetőt.
Az ugye egyértelmű, hogy ha valaki túl magasra emeli a lábát és ezzel veszélyezteti a másik játékos testi épséget, az szabálytalan. De az is büntetendő, ha valaki szándékosan annyira mélyre hajol, hogy szinte elkerülhetetlen, hogy érintkezzen a feje a másik játékos lábával. A szabály úgy szol, hogy sem másik játéksora, sem önmagára nem lehet veszélyes valaki, mindkettő szabálytalan.
Ha valamilyen véletlen következtében a közvetett szabadrúgás a játékos saját csapatának kapujában köt ki (pl.: haza akarta adni, de nem figyelt a kapus) és közben senki más nem ért a labdához, akkor az nem számít öngólnak. Pontosan úgy, ahogy gólt sem lehet szerezni közvetett pontrúgásból, valakinek bele kell érnie, hogy érvényes legyen.
Mi történne akkor, ha két csapattárs a saját tizenhatosán belül összeverekszik úgy, hogy közben játékban van a labda? A helyes válasz az, hogy ilyen esteben az ellenfélnek tizenegyes jár…
Forrás: Ferkai Marcell/Fociszabályok érthetően 2022–23