Egyre kevesebbet alszanak az emberek, ez az oka

Október utolsó vasárnapján ismét jön az óraátállítás: egy órával hamarabb sötétedik, de a téli időszámításra való átállás a szervezetet is megviseli, az alvásra is hatással van. A jó alvás elengedhetetlen része az általános egészségnek, enélkül többek között hangulati rendellenességek, szívproblémák, elhízás vagy éppen cukorbetegség is felléphet – áll a Jysk és a Magyar Alvás Szövetség közleményében.

Nemzetközi kutatások szerint az egy főre jutó alvás mennyisége jelentősen csökken, az alváshiányos éjszakák száma pedig 13-15 éjszakával nő, aminek komoly élettani következményei vannak. Ennek egyik oka az éghajlatváltozás: dán tudósok 7,41 millió éjszakai alvást követtek nyomon és azt vették észre, hogy még a melegebb éghajlatú földrajzi zónákban is kevesebbet alszanak az emberek, és nehezen tudnak alkalmazkodni az alvási hőmérséklet emelkedéséhez.

Romló tendencia látható a magyarok alvásminőségében is. 2023-ban a lakosság közel 40 százaléka gondolja úgy magáról, hogy kitűnően vagy inkább jól alszik. Azonban az alvásminőség objektív megítélése szerint mindössze a magyarok négy százalékának normális az alvásminősége. A lakosság 20 százaléka gondolja úgy, hogy inkább rosszul vagy nagyon rosszul alszik, ez az arány nőtt az előző évhez képest. Az objektív besorolás itt is borúsabb képet fest, a lakosság 60 százaléka a súlyos vagy nagyon súlyos állapotba tartozik alvásminősége szempontjából. Hétköznap egyébként átlagosan 6,8 órát, míg hétvégén átlagosan 7,6 órát alszanak a magyarok.

A kutatásból az is kiderült, hogy a nők sokkal több és súlyosabb alvással kapcsolatos problémával küzdenek, mint a férfiak. Ilyen gyakori tünet például a napközbeni álmosság, az éjszakai felébredés, a nehéz visszaalvás, a reggeli fáradt ébredés, ezek a lakosság 60 százalékánál jelentkeznek. Nőtt továbbá a nehezen elalvók száma is, idén ez már a válaszadók 41 százalékára jellemző. Az előző évekhez hasonlóan 43 százalékos azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csökkent a fizikai és/vagy szellemi teljesítőképességük, de idén volt a legmagasabb, 37 százalékos, a rémálmokkal küzdők aránya.

Érdekes egyébként, hogy a problémák ellenére mindössze hét százalék fordult már háziorvoshoz alváspanaszokkal, és mindössze két százalék ment alvásspecialistához. Ellenben nő az alvásfigyelő eszközök használata: már a lakosság 9 százaléka használ ilyeneket. Idén pedig 48 százalékra nőtt az elalvást segítő készítményt használók aránya, a leggyakrabban alkalmazott alvássegítők továbbra is a gyógyteák.

Kevesen gondolnak arra, hogy a rossz alvásuk mögött egy rosszul megválasztott párna, matrac vagy ágyrács is állhat. Annak is fontos szerepe van, hogy milyen takaróval alszunk, az milyen meleg vagy éppen milyen nehéz.