A Marylandi Egyetem tudósai végre megválaszoltak egy olyan kérdést, amelyre az emberiségnek még nem volt válasza: miért sárga a vizeletünk? A felfedezés abban is segítheti az orvostudományt, hogy a szakemberek jobban megértsék az újszülötteknél kialakuló sárgaságot. Ugyanis ezért a jelenségért is részben az a baktérium a felelős, amely vizeletünk sárga színét okozza.
A vizelet testünk kiválasztórendszerének (egyik) fináléja. A vesék a vérünkből kiszűrik a felesleges vizet, elektrolitokat (nátrium, kálium, karbamid, stb.) és salakanyagokat, a vizelet emellett elengedhetetlen szerepet játszik a homeosztázis fenntartásában (biológiai állandóság).
A salakanyagok egy része akkor keletkezik, amikor sejtjeink elérik életciklusuk végét, beleértve a vörösvértesteket is, amelyek a hemoglobin segítségével szállítják az oxigént testünk minden szegletébe. A vörösvérsejtek által termelt egyik fontos vegyület, a hem (a hemoglobin előanyaga) lebomlása olyan eseményláncot indít be, amely a vizelet sárga színét eredményezi.
A tudósok azt egy ideje már tudják, hogy a vizelet sárga színéért elsősorban az urobilin nevű vegyi anyag felelős (ez az anyag a hem lebomlásakor megjelenő egyik melléktermék). Brantley Hall, a Marylandi Egyetem sejtbiológiai és molekuláris genetikai tanszékének adjunktusa szerint azonban eddig sötétben tapogatóztak az urobilin vizeletben játszott pontos szerepével kapcsolatban.
A Nature Microbiology című folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban Hall és csapata részletezi a kirakós hiányzó darabját:
Amikor a vörösvértestek hat hónapos élettartamuk után lebomlanak, melléktermékként egy élénk narancssárga színű pigment, a bilirubin keletkezik. A bélflóra képes a bilirubint olyan molekulává alakítani, amely oxigén hatására sárgára színeződik. Megtaláltuk tehát a folyamatért felelős enzimet: az urobilin a fő oka annak, hogy a vizeletünk sárga – nyilatkozta Hall.
A tanszék kutatói az újonnan felfedezett enzimet bilirubin reduktáznak, röviden BilR-nek nevezték el. Sikerült megtalálniuk az enzim termeléséért felelős gént bizonyos bélbaktériumok között a vastagbélben, különösen a Firmicutes nevű baktériumcsoportban, és megerősítették a bilirubin lebontásában betöltött funkcióját.
Miért tartott ilyen sokáig kideríteni, mitől sárga a vizelet?
Az adjunktus ezen a ponton megjegyzi, hogy apró “bélbérlőink” tanulmányozása az emberiség történelmében igen nehézkes volt:
“A bélmikrobák tanulmányozása kihívást jelent. A bélrendszer alacsony oxigéntartalmú környezet, és a bélrendszerünkben élő baktériumok közül a legtöbb nem éli túl, ha kelleténél több oxigén van jelen, így nehéz őket tenyészteni és laboratóriumi kísérleteket végezni rajtuk. A BilR megtalálására irányuló munkánk a kísérleti szűrés és a genomikai elemzés kombinációjára támaszkodott, egy olyan megközelítésre, amely csak több bélbaktériumfaj izolálásával és ezen kutatási terület technológia fejlődésével vált lehetővé.”
A tanulmány arra is kitér, hogy a BilR ritkábban található meg az újszülöttek szervezetében. Szóval lehetséges, hogy a BilR termelésére képtelen bélmikrobiom hozzájárulhat az újszülöttkori sárgasághoz, mivel az urobilinogén enzim nem tud kiürülni a vizelettel BilR hiányában, így a szervezetben túl sok bilirubin halmozódik fel, amely nem a vizeletet, hanem a csecsemők bőrét festi meg.