A 2019. április 15-ei dátum valószínűleg nem csak a francia nép emlékezetébe vésődött be, ugyanis ezen az estén gyulladt ki a párizsi Notre Dame székesegyház tetőszerkezete, melyet 15 órán keresztül oltottak a tűzoltók.
Most az épület tetőszerkezete, a belső terek és egyéb díszítések is új életre keltek, ugyanis az újjáépítés mellett a több éven keresztül lerakódott szennyeződéseket teljesen eltávolították, így Henri Chalet, a Notre Dame kórusvezetője szerint az épület még szebb lett, mint a tűzeset előtt volt.
Az eredeti építkezés még 1163-ban kezdődött és egészen 1345-ig tartott, a székesegyház monumentális méretei miatt csak a tetőszerkezet egy részének felújításához 2000 tölgyfát kellett kivágni kézzel és megmunkálni, hogy az eredeti építési módhoz hűen készüljön el.
Az épület egyes részeinek újraépítéséhez, a megmaradtak restauráláshoz hihetetlen mennyiségű pénzt adományoztak, összesen a 846 millió eurót (350,7 milliárd forint) is meghaladta a végösszeg, valamint további együttműködések és közreműködések is segítették hamvaiból feltámasztani a francia templomot. Összevetésképp: Budapest 2024-es költségvetése 448 milliárd forint, vagyis a Notre Dame felújításának összegéből Budapest bő 10 hónapig tudna működni.
Az elsők közt Francois Pinault, a Kering (Gucci,Yves Saint Laurent, Balenciaga tulajdonos) vállalat vezérigazgatója, és családja ajánlott fel 100 millió eurót (41,5 milliárd forint). Ezt követően vetélytársa, az LVMH-cégcsoport alapítója (Louis Vuitton, Dior, TAG Heuer cégek tulajdonosa), Bernard Arnault emelte a tétet, és adott 200 millió eurót (83 milliárd forint). Ezek után a L’Oreal vállalat örököse, Françoise Bettencourt-Meyers adott szintén 200 milliót.
A konkrét felújítás összege végül nem lépte túl a 700 millió eurót, így a maradék kb. 146 milliót arra tudták fordítani, hogy a nem rongálódott részeket is felújítsák, nemcsak a beltérben, de kívül és a katedrális környékén is.
Nagy szerencse volt, hogy még a tűz előtt távolítottak el egyes rézszobrokat, így azok biztonságban voltak, a felújítás ideje alatt pedig ezeken is restaurációs munkákat tudtak végezni. Az orgona visszakerült Dél-Franciaországba, ahol a tizenhat belső fújtatót cserélték ki, szintén az eredeti módszerekkel dolgozva, báránybőrt és állati eredetű ragasztót használva.
Julien Le Bras, a restauráció vezetője szerint négy nagy cég, melyek általában vetélytársak, most összefogtak a közös ügy érdekében, míg Rémi Fromont, a projekt egyik vezető építésze azt emelte ki, hogy minden feladatot úgy végeztek el, hogy az eredmény az eredeti, 13. századi állapotokat tükrözze, így a munka során modern gépek helyett többnyire egyszerű fejszéket használtak.
A helyreállított Notre Dame-ot 2024. december 7-én, szombaton nyitják meg újra, egy többnapos ünnepség keretein belül, melynek része az ünnepélyes megnyitó és több koncert is. A meghívott vendégek 3000 főt tesznek ki, ők kapnak belépést az udvarra és az épületbe, míg a templom környékén még további 40 000 érdeklődő számára készítettek elő egy területet.
A megnyitót közvetíti a France Télévisions, az első szerencsések pedig a decemberi 8-án este megrendezett misére is bejuthatnak majd, ráadásul a belépés ingyenes lesz.
A cikk szerzője Gábor Bálint