
Sokan érezzük úgy, hogy minden városból, ahol megfordulunk, „velünk marad egy darab”, amikor hazatérünk – Bruggében azonban a turisták mostanában túlságosan szó szerint értelmezik ezt a kifejezést.
A városi tanács egyik tagja, Franky Demon felszólította a látogatókat, hogy hagyjanak fel a macskakövek eltulajdonításával. A turisták ugyanis egyre gyakrabban, szuvenírként felszednek egy-egy macskakövet, a kár helyreállítása pedig négyzetméterenként nagyjából 80 000 forintba kerül.
Brugge óvárosa ugyanis az UNESCO Világörökség része, mégis olyan ikonikus helyszínek, mint a Vismarkt, a Minnewater, a Grand Palace vagy a Grutthuse Múzeum havi szinten 50-70 darab macskakövet veszítenek a készletből.
Ez a szám elsőre talán nem tűnik riasztónak, mégis két okból jelent komoly problémát.
Először is a város épített öröksége sérül.
„Mi mindössze annyit kérünk, hogy tiszteljenek bennünket. Brugge utcáin sétálni annyit jelent, mint évszázadok történelmén lépkedni” – mondta a tanácsos a Brussels Times beszámolója szerint. „Kérjük, hagyják ezeket a köveket az eredeti helyükön.”
Fotó: Getty Images/ tunart
Másodszor, a hiányzó kövek helyén keletkező lyukak balesetveszélyesek, és valljuk be, elég idióta emlék a felszedett macskakő, talán a strandhomokkal áll egy szinten.
Pedig ugye utóbbira is volt már példa, ezért Szardínián már komoly szankciókkal harcolnak a szuvenírgyűjtők ellen: a partról vagy a tengerből származó homok, kavicsok, kövek vagy kagylók elvitele háromezer euróig (1,2 millió forintig) terjedő bírsággal büntetendő. 2021-ben például a “Szardínia kirabolt és kifosztott” nevű kampánycsoport számítása szerint augusztus közepéig nagyjából hat tonna homokot loptak el a sziget strandjairól.
A Spiagga Rosa szakaszról pedig már kitiltották a turistákat. A rózsaszínű homokjáról híres strandot csak hajókiránduláson, messziről lehet megcsodálni. Tehát ha utazunk, akkor inkább élményeket gyűjtsünk, ne köveket, homokot, ami végül a szekrény tetején lesz egy dobozban porfogó nehezék.