Az 50 éves jóslat valóra válik? Ekkor jöhet az összeomlás
Mióta léteznek emberi közösségek, azóta féljük a világvégét. A nagy kérdés: mikor? Két év, esetleg kétmillió? Mikor jön el az összeomlás? Jósok hada foglalkozik a kérdéssel, orákulumok hagytak ránk megannyi sejtést és zavaros megfejtést.
Most viszont egy tudományos alapokon nyugvó jóslatra derült fény, ami aggasztóan pontos. Friss hírek szerint egy 1972-es MIT-modell, amely a társadalom 21. századi összeomlását jósolta, aggasztóan pontosnak tűnik – derül ki a Vice riportjából.
Az 1972-es, World3 nevű modellt a hetvenes években dolgozták ki empirikus adatok felhasználásával, és eredményeiket “A növekedés határai” (Limits to Growth) című könyvben publikálták. A modell lényegében arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi történne, ha az emberiség a társadalmi és környezeti károkkal nem törődve tovább hajszolná a gazdasági növekedést.
Arra a következtetésre jutott, hogy drasztikus változtatások nélkül az ipari társadalom az összeomlás felé tart.
A mából nézve pontos volt a jóslat
„Mivel az összeomlás egyáltalán nem vonzó forgatókönyv, kíváncsi voltam, melyik szcenárió vág egybe leginkább a mai tapasztalati adatokkal” – mondta Gaya Herrington, a KPMG igazgatója, az új tanulmány szerzője.
„Végül is a könyv, amely ezt a világmodellt bemutatta, bestseller volt a 70-es években, és mára több évtizednyi adat áll rendelkezésünkre, ami érdemivé teszi az összehasonlítást. Meglepetésemre azonban nem találtam erre irányuló friss kísérleteket. Így hát úgy döntöttem, magam végzem el a munkát.”
A KPMG-tanulmány, amelyet a Yale Journal of Industrial Ecology című folyóiratban publikáltak, arra a következtetésre jut, hogy az 1972-es modell döbbenetesen egybevág a modern adatokkal. Eszerint ha nem történik változás, a globális civilizáció a következő évtizedben egy szabadesésszerű gazdasági hanyatlás felé tart, ami 2040 körül a társadalom összeomlásához vezethet.
Kong a vészharang
Herrington tanulmányát a Harvard Egyetemen írt mesterszakos diplomamunkája részeként készítette el. Az új elemzés a népességre, a termékenységi és halálozási arányokra, az ipari termelésre, az élelmiszer-előállításra, a szolgáltatásokra, a nem megújuló erőforrásokra, a környezetszennyezésre, az emberi jólétre és az ökológiai lábnyomra vonatkozó adatokat vizsgálta.
Herrington a tanulmányában azt írja: „a megszokott üzletmenet folytatása, vagyis a folyamatos növekedés hajszolása nem lehetséges. Még példátlan technológiai fejlődés és alkalmazkodás mellett is a “A növekedés határai” által modellezett fennálló üzleti rendszer elkerülhetetlenül az ipari tőke, a mezőgazdasági termelés és a jóléti szint csökkenéséhez vezetne még ebben az évszázadban.”
Van remény
Azonban a tanulmány szerint még nincs minden veszve, bár döbbenetesen szűk időablak áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy végrehajtsuk a legrosszabb forgatókönyv elkerüléséhez szükséges változtatásokat.
„Még mindig lehetséges egy szándékos pályamódosítás, amelyet az idéz elő, hogy a társadalom a növekedés helyett más célt tűz ki maga elé. A könyv modellje azt sugallja, hogy ez a lehetőségablak gyorsan bezárul” – olvasható Herrington tanulmányában.
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Boris SV/Getty Images
Írd be a keresett kifejezést