Meglepően ősi az emberiség egyik legnagyobb vívmánya
Az emberré válás egyik legfontosabb lépése volt “a tűz megszelídítése” (használatba vétele), de még inkább a tűzgyújtás képességének elsajátítása.
Régészeti bizonyítékok alapján emberelődök Afrikában már több egymillió évvel ezelőtt használták a tüzet, azt azonban akkor még csak bozót- és erdőtüzekből vitték magukkal, folyamatosan táplálni kellett, így ha kialudt a saját tábortűz, nem tudtak újat gyújtani.
A szándékos tűzgyújtásra az eddigi legkorábbi bizonyíték egy franciaországi, kb. 50 ezer éves régészeti lelet volt, a szakemberek ugyanis együtt találtak kovakő szakócákat (marokkő) és az azzal szikrát vető piritet (vasII-szulfid, „a bolondok aranya”) egy neandervölgyi táborban.
A szintén neandervölgyiek által használt helyen hőtágulás miatt szétrepedt kovakő szakócákat, valamint piritet is találtak. A köveken ugyan nincs szikravetésre utaló nyom, de már a pirit jelenléte is azt sejteti, hogy ez megtörténhetett, ugyanis a közelebbi környéken nem fordul elő a vaspirit, azt okkal vihették oda magukkal.
Barnhami piritlelet – kovakőhöz ütve szikrát vet (Kép: Pathways to Ancient Britain Project/Jordan Mansfield)
A British Museum kutatói az felfedezett tűzgyújtóhelyet is alapos vizsgálatoknak vetették alá, és megállapították, hogy az adott helyen többször, újra és újra égett tűz, azaz nem egyszeri bozót- vagy erdőtűz hagyott nyomot a talajon.
A szándékos tűzgyújtás képessége felbecsülhetetlen jelentőségű: az emberek ezen tudás birtokában nem voltak kénytelenek folyamatosan táplálni, majd nehézségek árán szállítani a természetből „szerzett” lángot, bárhol, bármikor saját tüzet gyújthattak, tehát szabadabban vándorolhattak, választhattak táborhelyet, akár hidegebb területeken is.
A tűz rendszeres használata a hőkezelés (sütés) révén a fogyasztható táplálékok körét is kiszélesítette, azok minőségét is javította, valamint garantálhatta a biztonságot és a meleget.
„Ezen technológia megjelenése fontos szociális és adaptációs előnyöket hozott, többek között a bármikori (hús)sütés lehetőségét, ami aztán növelte az emészthetőséget, így a táplálékból származó energiát, ami pedig kulcsszerepet játszott az emberfélék agyának fejlődésében”
– írták a Nature-ben publikált tanulmányban.
Az új tanulmány 415 ezer éves dátuma egyébként egybevág az Európa több pontjáról származó leletekkel, melyek azt mutatják, hogy a tűzhelyek 500-400 ezer év közötti időszakban „szaporodtak meg”, könnyen lehet, hogy pont azért, mert megjelent a tűzgyújtás képessége.
Írd be a keresett kifejezést