Ha ezt okozza a stressz, akkor nagy baj van

A stressz olyan fizikai és érzelmi állapot, amelyet jellemzően nyugtalanság, aggodalom és feszültség vált ki. A segítő szakmákban dolgozók, így például a mentők vagy tűzoltók is stresszt élnek át. Sok esetben mindennapi életünk szükséges elemét képezi.  Hatására ugyanis motiváltabbak vagyunk és jobban teljesítünk. Ha azonban az eleinte ártalmatlannak tűnő stressz túl hosszú ideig fennáll, akkor nemcsak lelki, hanem egészségkárosító következményei is lehetnek.

Mi valójában a stressz?

Eredetileg Selye János, osztrák-magyar származású endokrinológus volt az első tudós, aki felismerte és dokumentálta a stressz létezését az ’50-es években. Az ő meghatározása szerint a feszültségre adott reakció három fő szakaszból áll. Az első a vészreakció, amikor a test felkészül az ellenállásra, emelkedik a vérnyomás, nő a pulzusszám és a vércukorszint. A második az aktív ellenállás fázisa, amikor fokozatosan termelődnek a stresszhormonok (adrenalin és kortizol). A harmadik pedig a kimerülés fázisa, ami súlyosabb esetben az immunrendszer legyengüléséhez is vezethet.

Nem mindig káros

A stressz nem minden esetben káros. Bizonyos helyzetekben, amikor teljesíteni kell, még jól is jöhet. Ilyen például egy fontosabb vizsgán való megfelelés, vagy egy állásinterjú, ahol kifejezetten előny, ha kicsit izgulunk, mert ezáltal komolyabban vesszük a megmérettetést. A stressz energikusabbá, aktívabbá és fókuszáltabbá teheti az embert, növelheti a koncentrálóképességet, és bizonyos vészhelyzetekben akár meg is menthet.

Az egészséges mértékű stressz a modern életmód velejárója, és alapvetően nem hordoz önmagában veszélyt. Egy bizonyos ponton túl azonban káros hatással lehet az egészségünkre, ronthatja az általános közérzetünket, sőt, általában véve visszafoghatja a produktivitásunkat. Mikor válik károssá? Elsősorban akkor, ha visszatérővé, hosszan tartóvá lesz, mert ilyenkor már nehezen megoldható a regenerálódás, a feltöltődés.  Ha a stressz emocionális terhelést okoz, akkor egyértelmű, hogy belekerültünk egy rossz spirálba.

A stressz három fajtája

Honnan veheted észre, ha már olyan szintű stresszt élsz át, ami rombolóvá vált? Az akut stressz általában a közelmúltbeli események miatt alakul ki (munkahelyváltás, párkapcsolati nehézségek), míg a periodikus stressz egy visszatérő probléma miatt okoz gondokat. Ilyen lehet az anyagi gondok miatti aggódás, vagy adott esetben egy rossz főnök-beosztott viszonyból fakadó érzelmi terhelés. A stressz legsúlyosabb formája a krónikus stressz, ami napi szinten jelen van valaki életében. Krónikus stresszről akkor beszélhetünk, ha a feszültség vagy a szorongás érzete nem múlik el, és elszenvedőjének a testi egészségére is káros hatást gyakorolnak az érzelmei.

Ezek a főbb tünetei

A stressz leggyakoribb tünetei közé tartozik a folyamatos aggodalom, a koncentrálási nehézségek, a memóriaproblémák, az ingerlékenység, a szorongás, illetve a magányosság érzése. A lelki megküzdés testi jelekben is megmutatkozik, éppen ezért az, aki tartós stressznek van kitéve, az előbb-utóbb rendszeres rosszullétekkel, szédüléssel, indokolatlan izzadással, emésztési zavarokkal, illetve mellkasi fájdalommal, légszomjjal találhatja szembe magát. Viszonylag gyakran bőrbetegségek, így például ekcéma is kialakulhat.

A stresszt kezelni kell, mert ha nem veszünk tudomást róla, akkor azzal szembesülhetünk, hogy idővel eltávolodunk a barátainktól, ismerőseinktől, szeretteinktől, emellett alkohol- és drogfüggőséghez vezethet, továbbá alvási problémákat is okozhat.

A tartós stressz károsíthatja a szívet és az érrendszert, az immunrendszert, valamint az emésztőrendszert. A hosszú távú krónikus stressz számos megbetegedést, akár szívrohamot, magas vérnyomást, szívinfarktust, ideggyulladást vagy érrendszeri megbetegedéseket is okozhat. Nem szabad tehát félvállról venni, éppen ezért már az első tünetek megjelenésénél gondoskodni kell a megfelelő kezelésről!

HIRDETÉS

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!