Rekordáron kelt el az árvíz előtti fővárosi térkép

Vasárnap este zárult le az Antikvárium.hu aktuális online árverése, ahol ezúttal térképek szerepeltek kimagaslóan. Carl Vasquez spanyol származású mérnök 1837-es térképsorozatáért, mely egyedülállóan örökíti meg a reformkori Pestet és Budát, rekordárat fizetett a 21. licitáló: hatmillió forintot.

A térképészeti szempontból is impozáns díszmunkát színes litográfiái (városképek, tájképek) teszik még különlegesebbé, ráadásul ezek éppen az 1838-as nagy árvíz előtti pillanatokban tárják elénk a két település jellegzetes arculatát, meghatározó köztereit és épületeit.

“Vasquez nem magyar, spanyol származású, de Budapesten élt, s művét magyar nyelven adta ki. Ez az első, s mindeddig páratlan kartográfiai díszművünk” – fogalmazott a térképről Fodor Ferenc kartográfus-történész.

Pest és Buda térképét 22 városkép is keretezi, többek között az 1837-ben megnyitott Nemzeti Színháztól a Rudas fürdőig, a Gellért-hegyi “Tsillagvizsgálótoronytól” a Gül Babáig vagy éppen – az akkori – királyi palotáig. A magyarul író, de spanyol Vasqueznek hasonló stílusban több térképe is ismert a korból, amelyek a Habsburg Birodalom további nagyvárosait – például Bécset, Prágát és Triesztet – örökítik meg.

Szintén igen sokat ért a 19. század legjelentősebb magyar térképe, az 1806-ból származó a híres Lipszky-térkép – ezt 2,1 millió forintnál ütötték le. Lipszky János munkája a magyar kartográfia egyik mérföldköve, ilyen tartalmas térkép előtte még nem készült magyar földön. Évtizedeken át ez számított a legmegbízhatóbb térképnek, ami becses forrásmunkája lett még a magyar helységnévkutatásnak is.

Az árverés egyik különlegessége volt Petőfi Sándor A királyokhoz című verse, pontosabban annak 1848-as röplapváltozata. Ez 530 ezer forintot ért meg a legkitartóbb licitálónak. Szenczi Molnár Albert 1608-ban megjelent Szent Bibliája (az Istennec Ó es Uy Testamentomanac prophetac es apastaloc által megiratott szent könyvei) másfél millióért kelt el.