Kutatás: így alakították át az agyunkat a mobilok

Érdekes dolgot vizsgáltak nemrég a New York-i Egyetem nyelvészeti részlegén. Liina Pylkkanen kutatásvezető és csapata azzal foglalkoztak, mennyire gyorsan csapódik le az agyban egy bizonyos információ, függően attól, hogy milyen csatornán kapjuk azt.

Az már korábban ismert volt, hogy az ember a képeket értelmezi legkönnyebben: a vizuális információt akár 13 ezredmásodperc alatt is felfoghatja agyunk. Ennél minden más jelentősen rosszabbul teljesít, de mint kiderült, a rövid szöveges üzenetekhez hasonló formátumokat kifejezetten jól felfogja az emberi agy.

“Az emberi agy nyelvfelfogó képessége talán sokkal gyorsabb, mint eddig gondoltuk” – mondta a szakember. “Amennyi idő alatt meghallunk egy szótagot, az agy valójában egy rövid mondatot is értelmezni tud.” Mindezt a kutatók az e-mailek, a szöveges üzenetek és a közösségi média elterjedésével magyarázzák: számos csatornáról ömlik ránk a széttöredezett, minimálisra kurtított információ, melynek gyors megértéséhez agyunk is alkalmazkodott. Hozzáteszik emellett, hogy ezek kapcsán döntéseket is villámgyorsan tudunk hozni – legyen az az üzenet törlése vagy egy rövid válasz.

De hogy mennyi is az annyi, azt egy teszt segítségével állapították meg. Szöveges formában háromszavas mondattöredékeket kaptak a kutatás résztvevői, a reakcióidőt pedig úgy mérték, hogy az agy szövegértésért felelős területének aktivitását monitorozták. Az eredményekből kiderült, hogy a szövegek már 130 ezredmásodperc után reakciót váltottak ki, míg a beszédből leszűrt szöveg megértése 400 ezredmásodperces eredményt hozott.

A kutatásból az is kiderült, hogy az ilyen szövegek olvasása közben agyunk automatikusan képes javítani a hibákat is, és azokat emiatt sokszor észre sem vesszük. A hallott szövegnél ez már nem igaz így, ott további értelmezési lassulást okoz, ha hibásan hallunk valamit.