
2024-ben Elon Musk cége, a Neuralink elkezdte beültetni mikrocsipjeit azoknak az embereknek az agyába, akik erre önként jelentkeztek. Hogy miért vesz részt valaki ilyen emberkísérletben? Azért, mert a cég ezzel gyakorlatilag megteremtette a gondolatvezérlés lehetőségét, legalábbis ember és számítógép között.
Épp emiatt a jelentkezők között prioritást élveztek azok, akiknek lebénult testük egy része. Annak idején úgy fogalmaztak, hogy azoknak van nagy esélye a részvételre, akik “nyaki gerincvelő-sérülés vagy amiotrófiás laterális szklerózis (ALS)” miatt szenvednek.
A programba bekerült Bradford Smith is, aki szintén ALS-beteg, emiatt mozgásában erősen korlátozott, és beszélni sem tud már. Meg sem mondanánk, hogy ezt a videót ő készítette:
A videó lényegében azt mutatja be, hogyan is éli Smith mindennapi életét a Neuralink-csip segítségével. Ez egyfajta adóvevőként működik közte és egy számítógép között, utóbbinak pedig az a feladata, hogy a rengeteg jelből kiszűrje a fontos üzenetet. Az üzenet lehet szöveg is vagy éppen egy parancs az eszköznek.
A mozgásra alig képes Smith például a nyelve mozgatásával tudja irányítani a gép kurzorát, míg a videó hangalámondása úgy született meg, hogy a mesterséges intelligencia a gondolatátvitellel megüzent mondatait az ő hangjára készítette el. Ehhez volt hangminta, ugyanis Smith felvételeket készített még akkor, amikor tudott beszélni.