Life Kovács Miklós 2025. 05. 06.

Hamarosan 110 évig is élhetünk – de bírni fogjuk?

A MI-forradalom nemcsak a mindennapjainkat, de az élethosszunkat is radikálisan újragondolja – de vajon készen állunk rá mentálisan és társadalmilag?

A mesterséges intelligencia (MI) fő ereje abban rejlik, hogy láthatatlanul könnyíti meg a döntéseinket és hétköznapjainkat, emellett pedig ma már a tudományok fejlődésében is kulcsszerepe van. Az orvosi diagnosztikában jelenleg is meghatározó szerepet játszik: nem mindegy például, hogy valaki 5 évnyi egészségügyi adattal, vagy csupán az aktuális állapot alapján, megérzésekre hagyatkozva érkezik az orvoshoz. Az MI ezen a ponton nem csak hatékony, hanem szó szerint életmentő lehet – tegyük hozzá, az emberi tapasztalatot és intuíciót ma még nem helyettesítheti.

„Egy most született gyermek akár 110 év élettartamra is számíthat” – állítja Rab Árpád jövőkutató Hámori Barbara Az én kék zónám című podcastjének legújabb epizódjában.

A szakértő szerint a mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiai fejlesztések nem csupán a kényelmet, hanem az egészségben eltöltött éveink számát is megnövelheti. Vajon képesek vagyunk ennyi évet tartalmasan és egészségesen megélni?

 

Rab szerint az igazi kérdés azonban nem az, hogy milyen hosszan élünk, és ezt mennyire tolja ki a mesterséges intelligencia, hanem az, hogy milyen minőségben, és ennek csak egyik oldala az, hogy az AI a tudományok fejlődését segíti.

„A technológia képes már most is olyan beavatkozásokra, amik éveket adhatnak az életünkhöz, például egy ujjlenyomat alapján hét évre előre megjósolható a Parkinson-kór, viszont a valós, tudományosan alátámasztott eredményekhez ki kell várni azt a hét évet, hogy bizonyíthassuk is ezt. A génsebészet ugyanígy ígéretes, egy beavatkozással akár húsz évre stabilizálható egy ember genetikai egészsége” – de az eredmények a szakember szerint itt is csak két évtized múltán lesznek ténylegesen bizonyíthatóak.

Hamarosan 110 évig is élhetünk – de bírni fogjuk?

Mindeközben a másik oldalon ott a biológiai stressz, ami velünk maradt a múltból – csak a forrás változott. „Ugyanúgy megijedünk a főnökünktől, mint régen a kardfogú tigristől – csak most napi tízszer, míg a tigristől annak idején csak havonta egyszer kellett” – mondja a jövőkutató. Az emberi agy nem tud különbséget tenni az ősi fenyegetés és a modern stressz között, és ez a tartós terhelés komolyan rombolja a mentális állapotunkat.

 

A stressz szerepe mellett pedig, ha kitolódik az életkor, azzal felborulnak a különböző életszakaszok is, ez pedig komoly kérdéseket vet fel: mennyi ideig tartson egy karrier, egy párkapcsolat vagy akár a gyerekkor? Ha kilencven évig tart együtt lenni valakivel, vagy ötven évig dolgozni ugyanabban a szakmában, az más típusú kihívásokat jelent, mint amit eddig ismertünk. „Már most is gondot okoz sokaknak, hogy mit kezdjenek az életükkel, és ez gyakran vezet mentális problémákhoz, ami a hosszabb idővel csak egyre nő” – hívja fel a figyelmet a lehetséges nehézségekre a szakember.

„A technológia gyorsabban fejlődik, mint az emberi életritmus” – mondja Rab. Az MI-tudományok révén a jövő már itt van, de még nem vagyunk teljesen készen rá. A megoldás erre a tudatosságban rejlik. Ha pedig ez sikerül, akkor a hosszabb élet nem csak számokban, hanem minőségben is nyereség lehet.

Forrás: Én kék zónám podcast
Kép(ek) forrása: Nyitókép: (illusztráció) cometary/getty images