Megkeserítheti a nyugdíjas éveket a sok ülés

Ülőmunka, és utána pihi a tévé előtt, esetleg mobilozás? Egyenes út a szellemi és testi hanyatláshoz: elhízást eredményezhet, amivel együtt nő a diabétesz, sőt egyes daganatos kórképek valószínűsége is. Bár a rendszeres testmozgás valamelyest ellensúlyozhatja ezt a hatást, úgy fest, az állandó ülés olyan következményekkel is járhat, amelyeket később már nem lehet visszafordítani.

A Vanderbilt, a Pittsburghi és a Szöuli Nemzeti Egyetem kutatóinak friss vizsgálata rávilágít: az idősek körében a túl sok ülés agyszövet-zsugorodást és kognitív hanyatlást idézhet elő – függetlenül attól, mennyi mozgást iktatnak be a napjaikba. Másként fogalmazva: az Alzheimer-kórhoz és demenciákhoz vezető út meredekebbé válhat a karosszékben töltött órák miatt.

Az Alzheimer’s & Dementia folyóiratban publikált tanulmány ráadásul megcáfolja azt a hiedelmet, hogy az ülve eltöltött idő egyszerűen „ledolgozható”: legalábbis az 50 év feletti korosztály agyi egészségénél nem tűnik hatékonynak a kompenzáció.

Hét évig gyűjtötték az adatokat

A kutatók 404 önkéntest kísértek figyelemmel; egy héten át hordható eszközök gyűjtötték a résztvevők aktivitási adatait. A következő hét év során memória- és gondolkodástesztekkel, valamint képalkotó eljárásokkal mérték az agyi állapot változását.

Ez még érdekelhet

Life

Így védheted meg magad az aranyértől

Noha a vizsgálati alanyok 87 százaléka teljesítette a heti 150 percnyi, közepes intenzitású mozgásra vonatkozó ajánlást, a többet ülők összességében gyengébb kognitív eredményeket produkáltak, és több idegrendszeri sorvadásra utaló jelet mutattak. Különösen gyors ütemben vékonyodott a hipokampusz – a memóriáért felelős agyterület, amelynek korai károsodása az Alzheimer egyik első jelzője.

Bár ok-okozati kapcsolatot nem sikerült kimutatni, egyértelműen kirajzolódott: az ülés mérséklése hatékonyabban csökkentheti a demencia kockázatát, mint a későbbi mozgás. A hatás még markánsabb volt azoknál, akik genetikai hajlammal is rendelkeztek az Alzheimer-kórra.

A mozgás is számít

„Az agy egészségének megőrzése érdekében létfontosságú, hogy a nap folyamán rendszeresen felálljunk, és rövid mozgásblokkokkal törjük meg a hosszas ülést” – emeli ki Angela Jefferson neurológus, a Vanderbilt Egyetem kutatója.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a testmozgás felesleges volna: az aktív életmód fizikai és mentális fronton is csodákra képes, sőt már napi néhány perc lendületes séta is hozzájárulhat agyunk karbantartásához.