A rágózás régebb óta velünk van, mint gondolnánk: már kb. 5000 évvel ezelőtti elődeink is csámcsogtak valamin, hogy ezzel javítsanak szájhigiéniájukon. Megfelelő alkalmazás esetén gyógyítani is lehet vele, ahogy azt megírtuk a First Classon, de a modern rágógumiknak van egy hátulütője is.
Arra ugyanis kevesen gondolnak, hogy a rágógumik is műanyag alapúak, ezért fogyasztásuk során már
amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek. Bár jelenleg nem ismert, hogy ez egészségügyi kockázatot jelentene, azért fontos a mértékletesség – mondja Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék mesteroktatója.
A legtöbb, ma forgalomban lévő rágógumi már nem természetes növényi gyantából, hanem úgynevezett élelmiszeripari polimerekből áll. Ezek az anyagok teszik lehetővé, hogy hosszú ideig megőrizzék rugalmasságukat, állagukat és ízüket. A probléma csak az, hogy ezek az anyagok ugyanúgy viselkednek, mint más műanyagok: idővel apró részecskékre töredezhetnek.
“A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe” – emeli ki a szakértő.
Hozzátette, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Ugyanakkor lehetséges, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom (bélflóra) változásaival vagy más biológiai hatásokkal, ezek azonban még nem bizonyítottak.