„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek” – örökzöld szállóigévé vált Neil Armstrong kijelentése, miután 1969. július 20-án első emberként léphetett a Hold felszínére. Csaknem 15 évvel később hasonló léptékű mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás: mint azt a NASA felidézte, a napokban volt 40 éve annak, hogy
1984 februárjában a két űrhajósuk korábban feltérképezetlen vizekre evezett, és elsőként végeztek kötél nélküli űrsétát.
Hevederes, “köldökzsinóros” űrsétákat természetesen korábban is végeztek, az első a szovjet Alekszej Leonov nevéhez fűződik még 1965-ből.
Miközben a fényképtechnológia négy évtizede korántsem tartott ott, mint napjainkban, mai szemmel nézve is lélegzetelállító felvételek készültek az űrutazásról:
A Space Shuttle Challenger (STS-41B) legénysége február 3-án indult útnak negyedik küldetésére. A NASA új, különleges műveleti egysége február 7-én írt történelmet az első szabad űrsétával: Bruce McCandless a speciális, nitrogéngáz-hajtóművel ellátott szkafanderben 98 méterre távolodott el az űrsiklótól. Bár a kép alapján nehezen képzelhető el, McCandless ugyanakkora, azaz több mint 28 ezer kilométer/órás sebességgel utazott a Föld körül, mint a Challenger.
Korabeli beszámolók alapján McCandless még viccelődött is a küldetés alatt:
Lehet, hogy Neilnek ez egy kis lépés volt, nekem azonban egy baromi nagy ugrás
– utalt Armstrong korábbi híres mondatára. Pár nappal később egyik társával, Robert Lee Stewarttal egy közös, 12 óra 12 percen át tartó expedíciót is végrehajtott.
1986 januárjában egy kilövés során a Challenger megsemmisült, a balesetben a legénység fedélzeten lévő hét tagja életét veszítette. A későbbiekben még kétszer vetették be a kötél nélküli űrsétára alkalmas egységet (MMU), utána viszont biztonsági okokra hivatkozva már nem alkalmazták. Még 1994 őszén sor került egy kötél nélküli űrsétára, azzal a céllal, hogy az egyszerűsített segélynyújtást segítő SAFER-hátizsákot teszteljék.