Magic Baka Gábor 2025. 10. 29.

Tudtad, hogy még a Napon is esik az eső?

Nyilván nem víz hullik rendszerünk központi csillagán, ám a tudósok már nem csak azt tudják, mi, hanem azt is, miért esik az izzó gázgömbön.

A Nap, tudományos nevén a Sol bolygórendszerünk központja, egy kb. 4,6 milliárd éves csillag, mely magjában hatalmas nyomás alatt fúzióval mintegy 16 ezer fokon „olvaszt” egyéb elemekből olyan nehezebb elemeket, mint a vas vagy az ólom, de még felszínén, sőt koronájában is 5000 fokon lángoló égitest ezzel együtt saját időjárással rendelkezik.

A Földünkénél 210-szer nagyobb átmérőjű, 330 ezerszer nagyobb tömegű tűzgolyón még eső is hull, persze nem úgy, mint nálunk. Víz helyett a felhevült, majd az űrben lehűlt plazma potyog vissza a(z igen képlékeny) felszínre a napkitörések után.

Magic

Hová tűnnek a felhők napfogyatkozás közben?

Holland kutatók találtak egy lehetséges magyarázatot arra, hogy hová tűnnek a gomolyfelhők a napfogyatkozást érintő területek felett.

A Hawaii Egyetem kutatói most pontosabban is megmagyarázták a jelenséget. A The Astrophisical Journalben publikált tanulmány szerint az eddigi számítási modellek nem vették figyelembe, hogy a Nap felszínének anyagösszetétele nem homogén, vannak ún. elemi feltolulások, így nem is számoltak a különböző időben különböző mennyiségben „kiköpött” elemek arányával.

A közelmúltban kifejlesztett, HYDRAD névre hallgató szimulációs eszköz segítségével arra jöttek rá, hogy az elemek felszínre bukkanása, majd kilökődése folyamatosan változó dolog – a szimulációs eredmények minden korábbinál jobban magyarázzák a valóságban megfigyelt kitöréseket és az azokat követő „napi esőket”. A kulcs a kilökött szilícium-kén, valamint a koronában észlelt kalcium-argon arány volt – a szimulációs modell egybevágott a valós észlelésekkel.