Ennyi földön kívüli anyag még nem volt órában

A Louis Moinet nem tartozik a leghíresebb svájci óramárkák közé, pedig már 1806 óta létezik, ráadásul alapítójához köthető a kronográf feltalálása. Érdemes tehát figyelni rájuk, manufaktúrájukban mindig értékes és nagyra becsült órák születnek.

Legújabb alkotásukat különleges helyen leplezték le. A genfi természettudományi múzeum tökéletes környezetet jelentett a Cosmopolis számára, ugyanis annak számlapján

8 fotó megtekintése

Galéria

Ennyi földön kívüli anyag még nem volt órában

1/10

Fotó megosztása:

2/10

Fotó megosztása:

3/10

Fotó megosztása:

5/10

Fotó megosztása:

6/10

Fotó megosztása:

7/10

Fotó megosztása:

9/10

Fotó megosztása:

10/10

Fotó megosztása:

Fotó megosztása:

Mindegyik kőzetdarab egy-egy ritka meteoritból származik, van köztük olyan, mely idősebb a Földnél is (4,567 milliárd éves). A legkülönlegesebbek talán azok a darabok, melyek a Holdról és a Marsról kilökődve “pottyantak” a Földre: a bolygókról távozó, majd a mi bolygónkra érkező kövekből elég kevés van a világon, kb. 300-300 darab.

Ezeket a meteoritokat egyébként Jean-Marie Schaller, a Louis Moinet jelenlegi vezérigazgatója ajánlotta fel a projekthez, aki nem mellékesen lelkes meteoritgyűjtő immár bő húsz éve. A számlapon található 12 űrből jött kőlapocska miatt az óra Guinness-rekorder is lett.

Már ez önmagában igazi műremekké és értékessé teszi az órát, azonban a manufaktúra itt nem állt meg: a 18 karátos rózsaarany ház, a nem középen elhelyezkedő tourbillon, valamint az egészen hosszú, 96 órás járástartalék is alátámasztja, miért is kérnek a kézi felhúzású óráért 225 ezer svájci frankot (90 millió forintot).