Káprázatos fotók mutatják meg a régi Budapest éjszakai arcát
Budapest utcáit átitatja a történelem, az évszázados köveken korok találkoznak. Az idő rétegei pedig egymásra rakódva a rengeteg tragédiával, feltámadással, megújulással valami egészen egyedi és utánozhatatlan hangulatot teremtenek.
A város mindig változik, és sosem alszik igazán, éjszaka pedig valóban filmbe illő arcát mutatja. Mai szemmel különösen izgalmas a 20. század második felének budapesti utcaképe, a neonfényekkel, fényreklámokkal felvillanyozott sugárutak látványa.
A két világháború között kezdődött Budapest “neonosítása”, azaz világvárosi arculatának kialakítása fényreklámok használatával. A következő hullám a második. világháború pusztításai végeztével következett: Budapest újjáépítésében-szépítésében, de főleg az “új gazdasági mechanizmus” 1968-as meghirdetése után jutott újra kulcsszerep a neonfényeknek.
Rákóczi út a Gyulai Pál utcától az Astoria kereszteződés felé nézve. Fotó: Jakab Antal/Fortepan
Pártutasításra készültek a neonfények
Ahogy a Népszava írta 1969. január 11-én: „programját kidolgozó, kiváló elektromos szakemberekből álló munkabizottság péntek délután ülést tartott a Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat központjában. A 17 tagú bizottság meghatározta azt a másfél éves és 35 millió forintot igénylő programot, amelynek során 1970. április 4-ig a Belgrád rakparton, a Felszabadulás téren, a Kossuth Lajos utcában, a Petőfi Sándor utcában, a Rákóczi úton és a Baross téren 60 nagyméretű neonfényjáték-berendezést, valamint a főváros más részein többszáz kisebb neonreklámot szerelnek fel.”
A programot a legmagasabb szinten is megerősítették: az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusán határozatban mondták ki a neonosítást.
Az 1970-es és ’80-as években gyakorlatilag mindenről és bármiről szólhattak ezek a reklámok, sokszor pusztán társadalmi üzenetet közvetítettek. Az egyik legdrágább felületnek számító Oktogon-háztetőkön például ez állt: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, add át a MÉH-nek!”, de reklámszempontból szintén elhanyagolható jelentőséggel bírhatott az „Állami Biztosító – a dolgozók érdekeit védi!” szlogen is.
Albertirsai úti vásár területe, Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A Közért vállalat tejivója. (Fortepan/Bauer Sándor)
Korabeli színes fotók őrzik a hangulatot
De mindehhez kellett a kontrasztot adó épületek sokasága, a golyónyomokat őrző falak a 19. századból, a macskaköves utcák. Egy modern metropoliszban a fémből és üvegből épült toronyházak között másképp mutattak volna ezek a fények, mint Budapest ódon utcáin.
Kattints a képre, galéria nyílik!
Az 1990-es években a fényreklámok kihunytak, javarészt lekerültek az épületekről. A belvárosban az Elektrotechnikai Gyűjtemény udvarán tekinthetjük meg a korszak megmentett neonjait: ott van az egykori „Patyolat” ruhatisztaságot sugalló fehér hattyúja, a „Csemege” kosara, az antikváriumok szimbóluma, a „pislogó szemű bagoly”, vagy a Károly körúti cukrászda „Mignon” felirata.
Forrás:
Fortepan, nemzetiarchivum.hu, pestbuda.hu
Kép(ek) forrása:
Fortepan
Írd be a keresett kifejezést