Csak óvatosan, ennyit nem ér a férfiasságod!
Miközben manapság a dús haj mellett a dús arcszőrzet is egyre népszerűbb, a férfi szőrzet kérdése a történelemben nagyon eltérő divathullámokban jelent meg. Az ókori Egyiptomban például a szőrtelen test számított vonzónak, de a modern kultúrákra is igaz, hogy igen különböző szempontok szerint ítélik meg a haj és a szakáll meglétének vagy hosszának vonzerejét. Egyes kultúrákban a borotválkozás a tisztaság szimbóluma, és miközben a hajvesztés hosszú ideje a férfiak egyik kiemelt problémája, az érme másik oldalán a szőrtelenítés is egyre népszerűbb – utóbbiról itt olvashatsz bővebben:
Napjainkban a hajbeültetés nemcsak hatalmas iparág, de alapvetően biztonságosnak tekinthető eljárásnak számít. A kezdeti hajátültetési technikák már a 19. században megjelentek, azonban a modern megoldások Japánban alakultak ki az 1930-as években. Az igazi áttörést az 1950-es évek hozták, amikor egy amerikai bőrgyógyász, Norman Orentreich elkezdett olyan technikákkal kísérletezni, amelyek a mai eljárások alapjait is adják. A hajbeültetés globális piaca 2024-ben meghaladta a 8 milliárd dolláros (kb. 3 ezer milliárd forint) méretet és az előrejelzések szerint 2035-re a 15,65 milliárd dollárt is elérheti.
A szakáll kérdése azonban történetileg megosztó téma. A szakáll iránti kortárs rajongás kezdete a 2000-es évek elejére tehető, majd a 2010-es évekre teljesen elterjedt. Ekkor már olyan sztárok népszerűsítették világszerte a karakteres férfi arcszőrzetet, mint Jason Statham, Idris Elba vagy David Beckham.
Kép: Illusztráció – xalanx/Getty Images
A 2010-es évek végére tehát a szakáll egyértelműen divatossá vált a nyugati világban, és bár azt gondolhatnánk, hogy a koronavírus-járvány miatti zárlatok visszafogták a téma jelentőségét, valójában épp az ellenkezője történt.
A járvány időszakában sokaknak megnőtt a szabadidejük és az elkölthető jövedelmek is új csatornákat találtak. A szakáll szempontjából viszont a legfontosabb az volt, hogy az online, webkamerás megbeszélések és videohívások számának hirtelen megnövekedésével a férfiak nagy számban döbbentek rá, hogy elégedetlenek az arcszőrzetükkel.
A fentiek együttállása indította el a szakállbeültetések felívelését, és rohamosan kezdett nőni a kereslet az esztétikai célú sebészeti beavatkozások iránt. A szakállbeültetés eljárása alapvetően ugyanazt az elvet követi, mint a hajbeültetésé. A sebészek jellemzően a fej hátsó részén található vastagabb szőrterületről húzzák ki a szőrszálakat (tüszőegységeket), majd ezeket az úgynevezett graftokat a fejbőr vagy az arc kevésbé szőrös területeire helyezik át, apró bőrvágások segítségével.
Egy londoni klinika vezetője, Nadeem Khan a The Guardian megkeresésére elmondta, ezt az eljárást korábban csak sérüléseket elszenvedőknél használták – például repesztől megsebesült katonáknál, a 2010-es években azonban egyre ismertebb lett az elérhető technika, és egyre többen kezdték kérni a szakállbeültetést.
Noha pontos iparági statisztikák nincsenek, Khan például azt mondta, hogy 2020 óta megháromszorozódott náluk a szakállbeültetést kérő páciensek száma. A klinikája sebészei évi akár száz beültetést is végeznek, melyek 90 százaléka tisztán esztétikai jellegű (tehát nem hegek vagy sérülés miatt kérik őket).
Az árak a beavatkozás jellegétől, a graftok számától függnek. Khan klinikáján a költségek 3 és 7 ezer font (kb. 1,5-3,3 millió forint) között mozognak. Ha a magyar piacon valaki a Google kiemelt találatai alapján tájékozódik, akkor az árak 500 ezer forintnál kezdődnek, de reálisabb, hogy az összköltség megközelíti az 1 millió forintot (több klinika azonban csak konzultáció után ad árajánlatot).
Mindazonáltal a szakállbeültetés nemzetközi piaca ma még igencsak „vadnyugati” területnek számít, és sok helyen a szabályozások is elég lazák ahhoz, hogy csőbe húzzák a kiszolgáltatott pácienseket. A közösségimédia-posztok és hirdetések, illetve a kétes weboldalak mellett vannak olyan transzplantációs „hotspotok” is (például Törökországban), melyek gombamód szaporodtak meg az elmúlt években, a nyugat-európai árakhoz képest sokkal olcsóbb csomagokat kínálva.
A The Guardian által idézett beszámolók alapján a pozitív tapasztalatok mellett jól kirajzolódnak a kockázatok is. Ilyen lehet, ha a nem tökéletes beültetés miatt az arcszőrzet a kelleténél magasabbra „kúszik fel” a páciens arcán. Emellett szintén gyakori kockázat a hegesedés, illetve a nem megfelelően illeszkedő szőrszálak. A lapnak egy 24 éves francia diák is nyilatkozott, aki tavaly Isztambulba utazott szákállbeültetésre. Az eljárásért alig több mint 1000 fontot (közel 500 ezer forint) kértek, de miután a szőr elkezdett nőni, a férfi kétségbeesetten tapasztalta, hogy „úgy nézett ki, mint egy sündisznó”.
Úgy tűnik azonban, hogy az esetleges kockázatok mellett is komoly piaci növekedés várható a szakállbeültetések területén. Egy 2022-ben kiadott elemzés szerint a szakállbeültetések globális piacának mérete 2021-ben még csak 189 millió dolláros (kb. 70,3 milliárd forint) volt, azonban ez 2031-re elérheti az 1,2 milliárd dollárt (kb. 446 milliárd forint), ami 21,1 százalékos éves növekedési ütemnek felelne meg.
A cikk szerzője Bartha Ádám.
Kép(ek) forrása:
Nytókép: Getty Images/xalanx
Írd be a keresett kifejezést