Fénnyel működik a számítógépek új szíve
Az emberiség ma már olyan szuperkomputereket épít, amelyek másodpercenként kvintilliárd számítást képesek elvégezni, de a számítástechnika még mindig azokon az alapelveken működik, amelyeket az 1960-as években lefektettek, csak a lépték változott. Bár a kvantumtechnológia már a küszöbön van, az ezen alapuló számítógépek még évekre, évtizedekre vannak a széles körű felhasználástól.
A mesterséges intelligencia robbanásszerű terjedése ma már olyan számítógépeket igényel, amelyek nagy mennyiségű információt képesek villámgyorsan feldolgozni, ehhez pedig temérdek energia szükséges. A Pennsylvaniai Egyetem (USA) kutatói olyan chipet fejlesztettek ki, amely elektromosság helyett fényt használ. Állítólag így javul a mesterséges intelligencia hatékonysága, mivel az új technológia növeli az adatátvitel sebességét és csökkenti a felhasznált energiát.
A csapat azért fordult a fényhez, mert az az ember által ismert leggyorsabb adatátviteli eszköz, míg a széles körben elterjedt szilícium használata pedig biztosíthatja a jövőben a technológia gyors skálázhatóságát.
A kutatók célja egy olyan chip megtervezése volt, amely képes vektormátrix szorzásokat végezni. Ez egy gyakori matematikai számítás, amelyet széles körben használnak a neurális hálózatok fejlesztésére, amelyek elengedhetetlenek a mai mesterségesintelligencia-modellek programozásánál. Mivel a chip dimenzióit (méretei) kénytelenek voltak megváltoztatni, a hagyományos processzorok méretéhez képest, és teljesen új gyártástechnológiát, architektúrát alkalmaztak, ez a találmány feltörhetetlen, legalábbis egyelőre.
Az MI-knek óriási számítási kapacitás kell (Illusztráció – Getty Images)
Firooz Aflatouni, a Pennsylvaniai Egyetem villamos- és rendszertechnikai docense, aki szintén részt vett a kutatásban, elmondta, hogy chipjeik kiválthatják a grafikus feldolgozó egységeket (videokártya, GPU), amelyeket a vállalatok a mesterségesintelligencia-modellek betanítására és osztályozására használnak.
Mivel az új processzor több számítást is képes párhuzamosan elvégezni, nincs szükség az információk munkamemóriában való tárolására a számítások elvégzése közben.
“Senki sem tud betörni egy nem létező memóriába, hogy hozzáférjen az információinkhoz”
– tette hozzá Aflatouni a sajtóközleményben.
Írd be a keresett kifejezést