
A legtöbben nem adnak ki több pénzt egy nyaralás alkalmával, mint amit egyébként is ideálisnak tartanak. Ez fejenként legfeljebb 100 ezer forintot (38 százalék), vagy maximum 100-200 ezer forint közötti összeget jelent (33 százalék), míg félmillió forintot meghaladó kiadással csupán 3 százalék számol – derült ki az Erste ezer fő megkérdezésével készült felméréséből.
Az anyagi lehetőségek az úti cél kiválasztásánál is meghatározók. A többség számára ez fontos szempont (67 százalék), sokak számára pedig egyenesen a legfontosabb (27 százalék), és csupán a válaszadók 6 százaléka mondhatja el magáról, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem fontos számára az ár, amikor arról kell dönteni, hol töltse a nyári szabadságot.
A többség előre spórol a nyári vakációra, amelynek költségeit – legalább részben – a megtakarításából fedezi (72 százalék). A források között a második helyen a havi fizetés (43 százalék) áll, melyet a munkáltató által biztosított céges juttatások (15 százalék) követnek. Hitelből vagy családi/baráti kölcsönből (2, illetve 1 százalék) csak kevesen finanszírozzák a nyári pihenést. A válaszok alapján a legtöbb pénzt a szállásköltségek emésztik fel, ezt követi az utazás, majd az étkezés, míg a legkevesebbet a nyaralás alatti egyéb programokra fordítják a megkérdezettek.
A legtöbben egy hetet szoktak nyaralni egy nyári szezonban (36 százalék), de sokan vannak, akik csak néhány napra tudnak elutazni (27 százalék). Két hetet a válaszadók 25 százaléka, míg három vagy ennél is több hetet 9 százalékuk tölt el nyaralással.
Minden tizedik megkérdezett válaszolt úgy, hogy idén nem tervez nyaralást, aminek elsősorban (61 százalék) anyagi okai vannak. A legtöbben kettesben utaznak (48 százalék), míg hárman 21 százalék, esetenként négy fővel pedig 19 százalék indul útnak. Sokan a családdal (48 százalék), illetve a párjukkal (34 százalék) nyaralnak, barátokkal (9 százalék). Egyedül (7 százalék) kevesebben vágnak neki.