Valósággal berobbant a köztudatba az utóbbi években a mesterséges intelligencia, a ChatGPT tavalyi megjelenése pedig különösen nagy hírverést kapott. Az OpenAI chatbotját ugyanakkor hajlamosak túlbecsülni, még ha képes is önéletrajzokat, ajánlóleveket készíteni, esszéket, cikkeket és vicceket írni, matematikai problémákat megoldani, valamint számítógépes kódokat generálni. Ennek hátterében ugyanis elsősorban a szövegelemző képessége áll, továbbá az, hogy prediktív algoritmusokat használ egy-egy kimenetel generálásához.
Számos mítosz terjeng a ChatGPT-vel kapcsolatban, ezekből a leggyakoribbakat a SlashGear gyűjtötte össze.
A tudományos-fantasztikus médiában előszeretettel híresztelik, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébred. Emiatt azt gondolják a ChatGPT-ről, hogy vannak érzései, és ennek eredményeként hamarosan gyilkos robotok térnyerésének leszünk szemtanúi.
Ezzel szemben a valóság az, hogy a ChatGPT alapját egy nyelvi modell adja, gépi tanulást alkalmaz, és ennek köszönhető az, hogy első pillantásra olyan választ ad, amit sok hús-vér ember is megirigyelne. Önállóan azonban nem képes gondolkodni, a válaszait a már elérhető információkból állítja össze, amiknek a száma viszont egyre nő az interneten. Igaz, E/1. személyben fogalmaz, de ez inkább a valódi intelligencia illúziójának tudható be, és igazából nincs tudatában annak, mit ír.
Mivel nyelvi modellen alapul és gépi tanulást alkalmaz, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy amit a ChatGPT a válaszaiban állít, az mindig pontos. Pedig ez nincs így.
Hiába ad gyorsan egyszerű és emberinek tűnő válaszokat, ebben az OpenAI chatbotjának annyi a szerepe, hogy átpásztázza az internetet, ám mesterséges intelligencia mivoltából fakadóan bizonyos témákban problémákba ütközik annak mérlegelése kapcsán, mi az, ami valós információ, és mi az, ami fikció.
Annál meglepőbb, hogy ezzel a chatbot is tisztában van, amit egy-egy válaszában konkrétan el is ismer, de előfordul, hogy ennek érzékeltetése céljából eleve árnyaltabban fogalmaz.
Mind meghalunk, meg a többi… Az egyik legnépszerűbb teória, hogy a mesterséges intelligencia teljes mértékben átveszi a hatalmat az emberek felett, kezdve azzal, hogy elveszi a munkájukat. Való igaz, vannak feladatkörök, amiknél mostanra bevetették, így már nemcsak szemetet válogat, hanem sportkommentátori babérokra is tör, de teljesen hétköznapi szerepekben is megállja a helyét, mint például az adatbevitel vagy az ügyfélszolgálati teendők.
Érdekes összefüggésre világít rá a kérdésben a Resume Builder munkaerőpiaci elemzése: állítólag azon vállalatok 48 százalékánál, ahol használják a ChatGPT-t, már lecserélték a dolgozókat. A képet viszont árnyalja, hogy a technológia fejlődése mindig hatással volt az emberek munkájára, jelen esetben pedig az unalmas, ismétlődő műveletekben szolgálhat mankóként. Fontos hangsúlyozni, hogy – a biztonságot szem előtt tartva – inkább kiegészítő szerepkörről van szó, az embereket nem képesek helyettesíteni.
A sors fintora, hogy ebben a témában cikkezünk, mert voltaképpen az újságírás lehet az egyik szakma, ami a napjainkban is zajló digitális ipari forradalom áldozatául eshet, legalábbis egyes feladatkörök a szakmán belül. Ahogyan arról néhány héttel ezelőtt az MTI is beszámolt, a Springer német médiavállalat több száz munkahelyet szüntet meg, a leépítések pedig az ország legnagyobb tömeglapját, a Bildet is érintik.
Gazdasági megfontolásból úgy döntöttek, hogy a Bild regionális kiadásainak számát 18-ról 12-re, a regionális szerkesztőségek számát pedig 15-ről 10-re csökkentik. Ennek jegyében a Bild nyomatott kiadásának kiadványszerkesztési feladatait a mestereséges intelligencia fogja ellátni, amihez a fizetőkapus modellben üzemeltett hírportál anyagait fogják felhasználni.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával kapásból öt feladatkört kaszál el a Springer: nem lesz szükség szerkesztőségvezetőkre, lapszerkesztőkre, képszerkesztőkre, korrektorokra, de még szerkesztőségi titkárra sem. Az első, az MI által készített lapszám megjelenését júliusra ígérték, az átszervezéseket pedig 2024 elejére fejezik be, amiktől azt remélik, hogy a következő három évben 100 millió euróval, azaz mintegy 37,5 milliárd forinttal nő majd a kiadóvállalat nyeresége.
Arról egyébként a ChatGPT-t is megkérdezték, elvenné-e az emberek munkáját.
Nem célom, hogy helyettesítsem az embereket a munkában, inkább az, hogy bővítsem és javítsam az emberi képességeket azáltal, hogy jobb döntések meghozatalához szükséges információkat biztosítok számukra. A mestereséges intelligencia és az automatizálás megváltoztatja a munka jellegét, de fontos megjegyezni, hogy ezek emberek által használható eszközök, nem helyettesítik az emberek készségeit és szakértelmét
– felelte a chatbot.
Szintén a lehetetlen elképzelések közé tartozik az a gondolat, hogy a ChatGPT helyettesíthetné az emberi interakciót. Erre az a magyarázat, hogy az emberek érzelmekkel, gondolatokkal és különböző motivációkkal rendelkeznek, amiknek mind a tapasztalat a forrásuk. A ChatGPT viszont már ott elhasal, hogy nem képes megérteni, mit ír. Mostani formájában emiatt soha nem lesz képes arra, hogy valódi kreativitást, intuíciót és érzelmi intelligenciát reprodukáljon.
Kétségkívül az egyik, ha nem a legvadabb felvetés az, hogy a ChatGPT nem is mesterséges intelligencia, hanem csak úgy tesz, mint ha az lenne. Ezt a következtetést a sokszor túlságosan természetesnek ható válaszokból vonták le, feltételezve, hogy emberek játsszák el a csevegőbotok szerepét.
Hozzá kell tenni, hogy a ChatGPT naponta körülbelül 10 millió kérést teljesít, így gyakorlatilag egy hadseregnyi szövegíróra lenne szükség – akik ráadásul mindenféle témában jártasak –, hogy teljesen kivitelezhető legyen ez a valójában hamis elképzelés.