Life Erdős Norbert 2024. 06. 08.

Tudtad, hogy ez a 10 leghangosabb állat a világon?

Jó pár állat a világon, amely fülsiketítően hangos tud lenni, de lehet, hogy nem az a tíz leghangosabb, amire elsőre gondolnál....

A természet hangjai általában nyugtatóan hatnak az emberi szervezetre, csökkentik a stresszt és a szorongást, javítják a hangulatot és segítenek a jobb alvásban. Néhány állat hangja azonban ennek pont az ellentét váltja ki az emberből. Gondolj csak a reggeli kakaskukorékolásra…

Összeszedtük a világ tíz leghangosabb állatát.

10. Csombókos harangozómadár – 125 decibel – a harangozómadarak a világ leghangosabb vadon élő madarai, mivel a kutatók megfigyelései alapján akár 125 decibeles hangerővel is képesek hívást kibocsátani. Egy tanulmány megállapította, hogy a hím példányok a hangosabbak, fülsiketítő hangjelzéseket bocsátanak ki azzal a céllal, hogy elcsábítsák a nőstényeket. Fotó: Hector Bottai

9. Malukui kakadu – 129 decibel – a jellegzetes rózsaszín tollazatú faj, a lazacfarkú kakadu, más néven malukui kakadu igen hangos madár, Kelet-Indonéziában őshonos. A kutatók szerint a hangos rikácsolás lehetővé teszi a madarak számára, hogy a sűrű erdei lombkoronákon keresztül is kommunikáljanak társaikkal. Fotó: Getty Images / Oleksandra Korobova

Mi a decibel?

A decibel (dB) két mennyiség arányának logaritmikus mértéke, amit széles körben használnak az akusztika, a fizika és az elektronika területén. Eredetileg a teljesítmény vagy a térerősség arányaként használták, de mára általánosan elterjedt a mérnöki gyakorlatban. A decibelt széles körben használják a hang erősségének mérésére. A decibel mértékegysége és dimenziója egy, hasonlóan a százalékhoz.

 

Alkalmazásának több előnye van: szélsőségesen nagy és kicsi értékek összehasonlítását teszi lehetővé, egyszerű összeadásra és kivonásra egyszerűsíti le az arányokkal való műveleteket, valamint a decibel logaritmikus skálája megfelel az emberi halló- és látószerv működésének.

 

8. Északi elefántfóka – 131 decibel – az északi elefántfóka az elefántok ormányára emlékeztető, kiemelkedő orrú, hatalmas tengeri emlős, a világ második legnagyobb fókája a déli elefántfóka után. A Csendes-óceán partmenti vizeiben él, és évente kétszer vándorol, hogy új táplálkozó- és szaporodóhelyeket találjon az USA-beli Kalifornia és Mexikó között. A hímek hangos, erőteljes, akár 131 decibelt elérő hangot adnak ki, hogy a szaporodási időszakban azonosítsák az egyedeket és meghatározzák a dominanciát. Egy 2021-es tanulmány szerint a nőstények már két nappal a születés után képesek azonosítani a kölykök hangját. Fotó: Getty Images / Mark Newman

7. Nagy nyúlszájú denevér – 140 decibel – a denevérfélék családjának leghangosabb faja akár 140 decibeles „ciripelést” is képes kiadni. Mivel echolokációval vadászik a halakra a folyókban és tavakban, halászdenevérként is emlegetik. Bár hívásának frekvenciája túl magas ahhoz, hogy az emberi fül érzékelje, hangereje a puskalövéshez hasonló intenzitású lehet. Fotó: Getty Images / Jack Goldfarb

6. Kakas – 142 decibel – egy 2018-as tanulmány szerint a házi kakas kukorékolása elérheti a 142 decibelt is. A tudósok megállapították, hogy a kakas dobhártyáját egy lágy szövetből álló lebeny védi, amely természetes fülvédőként működik, így ő maga nem süketül meg. Bár a kakasokat általában a napfelkeltekor kezdődő kora reggeli kukorékolással hozzák összefüggésbe, valójában egész nap kukorékolnak, hogy kommunikáljanak a többi baromfival, megerősítsék dominanciájukat és figyelmeztessék csapatukat a ragadozókra. Fotó: Getty Images / silasin sukkapat

5. Delfinek – 163 decibel – a palackorrú delfinek, akárcsak az atlanti-óceáni pettyes delfinek, hangos füttyszóra is képesek, amely 1 méter távolságból akár 163 decibel is lehet. A rendkívül intelligens és társaságkedvelő palackorrú delfinek két hangot adnak ki a kommunikációhoz: hangos füttyöt és kattogást.

4. Kék bálna – 188 decibel – a kék bálna nemcsak a legnagyobb állat a Földön, de az egyik leghangosabb is. Hosszú, dübörgő éneket képes kibocsátani, ami hangosabb, mint egy repülőgép-hajtómű (egy Boeing 737-es utasszállító hajtóműve 95-100 decibellel szól), és elég erős ahhoz, hogy károsítsa az emberi dobhártyát. A kék bálnák többnyire magányos tengeri emlősök, csak párosodás vagy vándorlás céljából jönnek össze. Fülsiketítő hangjukkal kommunikálnak a hatalmas óceánokon keresztül, énekük akár 1600 kilométeres távolságból is hallható. Fotó: Getty Images / SCIEPRO

3. Tigrisgarnéla – 200 decibel – ez a kis jószág hangosabb, mint egy puskalövés, és az emberi fül számára fülsiketítő. Hatalmas karmait csattintásra használja, nagy sebességű vízsugárbuborékot hozva létre, amely hangos lökéshullámot bocsát ki, és elkábítja a zsákmányt. Ezek a buborékok elérhetik a 97 km/órás sebességet is. A tengerbiológusok szerint az éghajlatváltozás miatt egyre melegebb óceáni vizek növelhetik a hallható „csattanások” hangerejét és számát, mivel a hidegvérű állatok, például a tigrisgarnélarákok aktivitása a testhőmérséklet emelkedésével fokozódik. Fotó: Getty Images / Paul Starosta

2. Pink Floyd-pisztolyrák – 210 decibel – a legendás rockzenekarról elnevezett rákot csak 2017-ben fedeztek fel. Amikor ez a garnéla hatalmas, rózsaszínű karmával megragadja és megöli apró halzsákmányát, 210 decibelt elérő zajt kelt – hangosabbat, mint egy átlagos rockkoncert. Az amerikai  Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a nagy méretű karmaik gyors összezárásával apró, de nagy nyomású buborékot hoznak létre, amelyet gyorsan kipukkasztanak, hangrobbanást keltve. Ez elkábítja a halakat, amelyeket aztán elfogyasztanak. Fotó: Arthur Anker – Oxford University Museum of Natural History

1. Nagy ámbráscet – 230 decibel – a több mint háromezer méteres mélységbe is lemerülő ámbráscet a legnagyobb fogascet, amely a morzejelekhez hasonló hangos kattogást használ a kommunikációhoz. Az echolokáció segítségével zsákmányra, például óriás tintahalakra vadászva az ámbráscetek rövid, magas hangú, 230 decibelt is elérő, kódáknak nevezett kattogásokat bocsátanak ki. Bár ez a zaj hangosabb, mint a kék bálna hívása, annak töredékéig tart. Egy 2024-es tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy az ámbráscetek összetett „fonetikus ábécét” használva kommunikálnak, és különböző típusú hangokkal kommunikálnak. Fotó: Getty Images / by wildestanimal

Forrás: livescience.com, Wikipédia