
A First Class korábban már beszámolt arról, hogy elkészült a világ legnagyobb digitális kamerája. A több mint 3000 kilós, 1,65 méter átmérőjű és 3 méter hosszú eszköz a Legacy Survey of Space and Time (LSST) nevet kapta, utalva arra, hogy gyakorlatilag a teret és az időt kutatják majd vele az űrben, több százmillió évre visszamenőleg. Méretei sem kicsik az LSST-nek, a legnagyobb jelzőt azonban 3,2 gigapixeles (3200 megapixeles) felbontása miatt kapta.
A gép márciusban foglalta el munkahelyét, a chilei Vera C. Rubin obszervatóriumot, ahol 2700 méteres tengerszint feletti magasságból, a lehető legkisebb fényszennyezés által zavarva tudja kémlelni az eget. Már a beszerelése sem volt semmi, arról ebben a galériában láthatóak képek:
Képek: RubinObs/NOIRLab/SLAC/NSF/DOE/AURA/B. Quint
A több mint két évtizeden át készülő teleszkóprendszer első képei végül hétfőn láttak napvilágot. A gép és a szakemberek nem tétlenkedtek, hét óra alatt 678 fotót lőttek, főszerepben a Triffid-köd és a Lagúna-köd nevű csillagközi gázfelhőkkel. Mindkettő több ezer fényévnyire van a Földtől, de a 8,4 méteres, illetve egy 3,5 méteres tükörrel is kiegészített optika hihetetlenül közel hozza őket vizuálisan. Ha nem hiszed, nézd meg a galériát!
Működése során az LSST nemcsak szép képeket csinál, hanem az űr különféle titkainak felderítésére is használják. A Föld szempontjából például kifejezetten előnyös, hogy az első tíz óra alatt 2104 (!) korábban még fel nem fedezett aszteroidára bukkantak a segítségével, melyek közül hét a bolygónkhoz viszonylag közel süvít majd el valamikor – veszélyt azonban egyik sem jelent. Hogy tudjuk hova helyezni ezt a bő kétezres számot: minden más eszköz évente szokott felfedezni együttesen kb. 20 ezer aszteroidát.