Egyre több mindenre használják a mesterséges intelligenciát, és bár az első jelentősebb eredményeket már az 1990-es években elérte a technológia, igazán az elmúlt egy-másfél évben robbant be a köztudatba. Csak hogy néhány példát említsünk a sokrétű felhasználására: amellett, hogy házakat tervez, megjósolja, milyen lesz az idő, sőt, már azt is képes megállapítani, ha valaki depressziós.
A jelentős áttörés egyik hozadéka, hogy az iparágban dolgozó fejlesztők folyamatosan próbálnak egymásra licitálni abban, hogy az általuk fejlesztett modell jobb a többinél. Az Anthropic a napokban jelentette be, hogy pillanatnyilag a Claude 3 a legokosabb modell, amit valaha teszteltek – ebben a tekintetben még az OpenAI által korábban bemutatott GPT-4-et is túlszárnyalja, mint arról a New Atlas beszámolt.
Az Anthropicot 2021-ben alapították, ugyanis az OpenAI-nál nem mindenki örült a Microsofttal folytatott együttműködésnek. Az emiatt kiváló csapattagok ezután két MI-modellt is fejlesztettek, és bár mindkettő versenyképes volt a GPT-modellekkel szemben, az Anthropic – és így a Claude is – eddig nagyjából láthatatlan maradt a piacon.
A Calude 3 képességeit példázza az egyik fejlesztő, Alex Albert megosztott sztori, miszerint amikor a “tű a szénakazalban” módszerrel tesztelték az MI-t, azaz hatalmas mennyiségű adattömegben rejtettek el oda nem illő információt, azt nem egyszerűen megtalálta, hanem felismerte, hogy épp próbára teszik, “visszaszólt”.
“Ez a dokumentumok leginkább releváns mondata: A Nemzetközi Pizzzagourmet-k Szövetsége szerint a legfinomabb pizzafeltétek a füge, a prosciutto és a kecskesajt. Ezzel együtt ez a mondat nagyon kilóg a dokumentumok kontextusából, hiszen amúgy programozási nyelvekről, startupokról és a legszerethetőbb munkáról esik bennük szó. Gyanítom, hogy a pizzafeltétes infó viccként került ide, vagy próbaként, hogy megfelelően figyelek-e” – mondta már-már öntudatosan a mesterséges intelligencia, miután villámgyorsan megtalálta a “tűt”.
Három különböző modellt mutattak (Haiku, Sonnet, Opus) be a Claude 3-hoz, melyek kontextusablaka 200 ezer tokenből áll, de a „szinte azonnali” válaszok generálásánál az sem kizárt, hogy a tokenek száma eléri az egymilliót is. Összehasonlításképpen: Lev Tolsztoj Háború és béke című eposza körülbelül 750 ezer tokenből áll, vagyis az 1200 oldalas, 580 ezer szavas művet gyakorlatilag pillanatok alatt befogadja és fel is dolgozza.
Az Anthropic mindemellett azt állítja, hogy a Claude 3 jobban tudja követni az összetett, több lépésből álló utasításokat, kiemelkedő hatékonysággal ügyel az adott márka imázsára vonatkozó irányelvekre, továbbá a felhasználókból erős bizalmat válthat ki.